„Turdossini járás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
története forrással |
a →Története: a |
||
26. sor:
Árva megye 1918-tól [[Csehszlovákia|csehszlovák]] és lengyel uralom alatt állt, amit a [[trianoni békeszerződés]] erősített meg 1920-ban. A két új birtokos ország közötti határ azonban évekig vitatott volt, az első megállapodás 1920-ban született, végül 1924-ben egy területcserével rögzítették a ma is érvényes határt úgy, hogy Hladovka és Szuchahora Csehszlovákiához, míg [[Alsólipnica]] Lengyelországhoz került.
1923-ban a csehszlovák uralom alatt már Turdossininak nevezett Vári járást felosztották az Alsókubini és a Trsztenai járások között, utóbbi határai ettől kezdve egészen 1960-ig megegyeztek a mai Turdossini járáséval, de székhelye Trsztena volt. (A már említett Hladovka és Szuchahora csak 1924-től lett a járás része.) Szintén 1923-tól a mai Szlovákia területét hat [[Nagymegye (Csehszlovákia)|nagymegyére]] osztották, a járás ezek közül [[Vágmente megye|Vágmente megyéhez]] ''(Považská župa)'' került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett.
1938 végén, a münvheni egyezményhez kapcsolódóan Lengyelország megszerzett egyes vitatott területeket Csehszlovákiától, így Hladovkát és Szuchahorát is. 1939 tavaszán, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független [[Szlovákia|Szlovákiában]] ismét hat megyét hoztak létre, a Trsztenai járás ezek közül [[Tátra megye|Tátra megyéhez]] ''(Tatranská župa)'' tartozott. Ugyanazon év végén, Lengyelország német lerohanását követően Szlovákia megszerezte az egykori Árva vármegye teljes Lengyelországhoz tartozó területét, és ez is a Trsztenai járás része lett, mely így elérte legnagyobb kitejedését.
| |||