„I. Sándor havasalföldi fejedelem” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
forrasmegjeloles |
||
16. sor:
Az is ismert tény, hogy ugyanebben az évben [[Luxemburgi Zsigmond]] tárgyalásokra hívta el [[Vlad Dracul]] fejedelmet a havasalföldi trón elfoglalásához.
Szintén ebben az évben, [[1431]]-ben Alexandru fejedelemnek komoly török invázióval kellett szembenéznie.<ref>[Ilie Minea, Principatele române şi politica orientală a împăratului Sigismund. Note istorice, Bucureşti, 1919, p. 207-208;]</ref> Kétségbeesetten próbált szövetségeseket nyerni, ez meglátszik a brassóikhoz írt leveleiben is: {{idézet|(…) Tudjátok meg a törökök mindenhonan özönlenek a Dunán és jönnek az ország(om) ellen, hogy fosztogassanak és raboljanak; és siessetek minél hamarabb, nappal és éjszaka, hogy segítségemre jöjjetek; merthogy ha nekünk rossz lesz, nektek még rosszabb lesz majd, és siessetek ahogy tudtok; amennyi csak hadat összegyűjteni tudtok, hamarjában jöjjön; és amennyi még gyűlik, küldjétek utána. Gyorsan érkezzen. (…) De ha nem akartok jönni, mondjátok meg, tudjam mit cselekedjek.<ref> [Sergiu Columbeanu, Radu Valentin, Vlad Dracul, Bucureşti, 1978, p. 19; Documenta Romaniae Historica D., vol. I, p. 293.] </ref> (…)}}
A segítség pedig megérkezett, nem csak a brassói úraktól, hanem barátjától, a moldovai fejedelemtől is. Harcokra azonban már nem került sor – legalábbis a történelmi források nem említik – valószínűleg kiegyezett a törökökkel. Alexandru fejedelem elment a török portára, befizette az adót és 20 nemes gyerekét ajánlotta tússzul 3000 rabért cserébe.{{idézet|(…) tudja meg maga, hogy mentem el [[Murat]] császárhoz, hogy esküdtem neki és hogyan beszéltem neki; tettem amit tettem és elmentem hozzás és adtam (záglógba) nemesek gyermekeit oda (…)– írta [[Rozgonyi István]] temesvári ispánnak.}}
| |||