„Györgyi Dénes” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0127 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
0127 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
==Családi háttere==
 
Művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Apai dédapja, Giergl Alajos a biedermeier korszak ezüstművese. Apai nagyapja [[Györgyi-Giergl Alajos]] festőművész (1821-1863), aki arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival vált híressé. Édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író (1860-1930), az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője. Nagybátyja, [[Györgyi Géza]] (1851-1934) korának szintén neves építésze volt: [[Ybl Miklós]], majd [[Hauszmann Alajos]] munkatársaként végzett rangos tervezőmunkát a [[Budavári Palota]], a Műegyetem "K" épülete és más középületek tervezésében. A közeli rokonsághoz tartozott [[Giergl Kálmán]] (1863-1954) - Györgyi Kálmán unokaöccse - is, aki a család legismertebb tervező építésze volt: a pesti Klotild-paloták, a Zeneakadémia, Kolozsvár, Debrecen és Budapest jó néhány egyetemi épülete és még sok más eklektikus alkotás tervezője. A rokonsághoz tartozott Giergl Henrik (1827-1871) is; az ő Váci utcai üvegáru-kereskedésének kirakatában saját művészi tárgyai is díszelegtek.
 
==Életpályája==
 
Györgyi Dénes középiskolai tanulmányai elvégzése után a budapesti József Műegyetem építészkarára iratkozott be. Még egyetemi hallgató korában került kapcsolatba a nála néhány évvel idősebb Kós Károllyal, akinek szellemi köre egy évtizeden át meghatározta tevékenységét. Kóssal együtt tervezték a Városmajor utcai iskolát. Önálló munkája a Hangya Szövetkezet irodaháza, 1920-ból. Több iskolát, középületet, tervezett vidéki városokba, legjelentősebb a debreceni Déri Múzeum copf stílusú épülete. Tervei alapján épült fel több világkiállítás magyar nemzeti pavilonja, 1929-ban Barcelonában, 1935-ben Brüsszelben, 1937-ben Párizsban. Számos épületet tervezett a Székesfővárosi Elektromos Művek számára. Az első, az 1926-ban tervezett art deco elemeket mutató Honvéd utcai bérház és üzemépület volt, míg az 1938-ban épült Attila úti épületegyüttes már modern stílusú volt. 1945-ben elveszíti egyetlen fiát. Utolsó munkája az akkori lakóhelye, [[Balatonalmádi]] számára 1948-ban tervezett általános iskola. 1950-ben még bekapcsolódik az állami tervezőirodák tevékenységébe is, betegsége azonban rövidesen megakadályozza a további munkát. Balatonalmádiban éli utolsó éveit.
 
== Tervek ==