„Descartes-szorzat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: am:ርቢ ስብስብ
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ro:Produs cartezian; kozmetikai változtatások
9. sor:
halmaz.
 
A szorzás &times;× jele alkalmazásának az a magyarázata, hogy ha A és B véges halmaz, elemszámuk rendre n és k, akkor az A &times;× B halmaz elemeinek száma <math>n \cdot k</math>.
 
Ha A, B és C halmazok, akkor teljesülnek a következő [[disztributivitás]]i formulák:
21. sor:
: <math>(A \times B) \times C \neq A \times (B \times C)</math>
 
'''Megjegyzés.''' Ellenben (ugyan nem feltétlenül természetes módon, de) létrehozhatók az A &times;× B ≅ B &times;× A és (A &times;× B) &times;× C ≅ A &times;× (B &times;× C) azonosítások. Például a következő bijekciók ilyenek:
: <math>A \times B \rightarrow B \times A;\; (a,b)\mapsto (b,a)</math>
: <math>(A \times B) \times C \rightarrow A \times (B \times C); ((a,b),c)\mapsto (a,(b,c))</math>
Az íly módon fennálló asszociativitást célszerűségi okokból általában érvényesnek tekintik és az azonosítás két oldalán lévő hármas szorzatot egységesen A &times;× B &times;× C -vel jelölik. A kommutativitást viszont csak a legritkább esetben tekintik érvényesnek. Például egy 1 &times;× m -es vektort (mátrixot) és transzponáltját, azaz egy m &times;× 1 -es mátrixot adott esetben érdemes azonosnak tekintenünk. Ugyanez a helyzet a [[tenzor]]szorzattal is: lehetséges, de nem szokás a tenzorszorzást kommutatívnak tekinteni. Ezek a mátrixalgebrai példák azon múlnak, hogy egy vektorteret és [[duális tér|duálisát]] (V*-ot) véges dimenziós esetben azonosíthatunk egymással, de nem feltétlenül „természetes” módon.
 
== Halmazelméleti részletek ==
30. sor:
A Descartes-szorzat elemei rendezett párok, melyek a szokásos gyakorlat szerint {{a},{a,b}} alakú halmazok (ez az (a,b) rendezett pár). A pontos definíció szerint
:<math>A \times B := \{z\mid (\exists x)(\exists y)(z=(x,y)\;\wedge\;x\in A\wedge \;y\in B )\}</math>
Kérdéses lehet, hogy A &times;× B valóban [[halmaz]]-e? Az A &times;× B [[osztály (halmazelmélet)|osztály]] egy (x,y) eleme olyan, hogy x ∈ A, tehát {x} ∈ &#8472;(A) (azaz, az {x} az A [[hatványhalmaz]]ában van) és {x,y} ∈ &#8472;(A ∪ B), tehát (x,y)&nbsp;=&nbsp;{{x},{x,y}} ∈ &#8472;(&#8472;(A ∪ B)). Tehát a részhalmaz [[axióma]] miatt A &times;× B szintén halmaz, de ehhez fel kellett használni a pár-, a hatványhalmaz és az unióaxiómát.
 
== Halmazrendszer Descartes-szorzata ==
46. sor:
Az sem nyilvánvaló, hogy az előbbi módon definiált szorzat kételemű halmaz esetén egybeesik a szócikk elején lévő módon definiált Descartes-szorzattal. Ha I = { α, β } kételemű indexhalmaz és A<sub>α</sub> továbbá A<sub>β</sub> két halmaz, akkor a
:<math>b: \prod_{i=\alpha,\beta}A_{i}\rightarrow A_{\alpha} \times A_{\beta}, f\mapsto (f(\alpha),f(\beta))</math>
halmaz bijekció, mely által azonosítható a két Descartes-szorzat. Tény azonban, hogy a Π<sub>i=α,β</sub> A<sub>i</sub> halmaz ugyanígy az A<sub>β</sub> &times;× A<sub>α</sub> halmazzal is azonosítható, tekintve, hogy I = { α, β } rendezetlen. Ez azért van, mert a Descartes-szorzat nem abból a szempontból nem kommutatív, mint a rendezett pár (vagyis A<sub>α</sub> &times;× A<sub>β</sub> ≠ A<sub>β</sub> &times;× A<sub>α</sub>) hanem, hogy az α jelű elemeket a kiválasztó függvények mindig az α jelű halmazba, a β jelű elemeket mindig a β jelű halmazba képezik. Sőt, a Descartes-szorzat általános definíciója ''kommutatív'' is a következő értelemben. Az I indexhalmaz minden σ: I <math>\rightarrow</math> I permutációja (bijekciója) esetén fennáll:
: <math>\prod (A_i)_{i \in I}\cong\prod (A_{\sigma(i)})_{i \in I}</math>
alapulvéve az
54. sor:
== Kanonikus projekciók ==
 
A kanonikus projekciók az A &times;× B Descartes-szorzat elemeihez hozzárendelik az első, illetve második tagjukat. Eszerint
:<math> pr_1: A\times B \rightarrow A; (a,b)\mapsto a</math>, illetve
:<math> pr_2: A\times B \rightarrow B; (a,b)\mapsto b</math>
116. sor:
[[pms:Prodot cartesian]]
[[pt:Produto cartesiano]]
[[ro:Produs cartezian]]
[[ru:Прямое произведение]]
[[sk:Karteziánsky súčin]]