„Vársonkolyos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nem történt váltás a polgármesteri hivatal élén, de legalábbis forrásolni illene
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
35. sor:
 
[[Fájl:Vársonkolyos bányászlakótelep.jpg|bélyegkép|balra|180px|A szocializmus korabeli bányászlakótelep]]
Vársonkolyos a [[16. századbanszázad]]ban a Telegdyek[[Thelegdy család|Thelegdyek]] uradalmához tartozott, majd a [[19. század]] elején a [[Kállay család|Kállayak]], a század végén pedig [[Friedmann Rezső]] és a Zichyek voltak a földesurai. Ez utóbbi család egyik tagja, [[ifj. Zichy Ödön]] építtette a Körös-szoros feletti sziklán azt a vadászkastélyt, amelynek romjaira komfortos menedékház épült, udvarán kis faházakkal (''Castelul Şuncuiuş''). A 19. században a helyi lakosság megélhetését a gazdálkodás mellett a [[samott]]-tégla gyártására használt tűzálló [[agyag]] bányászata, a [[mészégetés]] és a fafeldolgozás biztosította. Vársonkolyos gazdaságára jótékony hatással volt a falut érintő [[nagyvárad]]–[[kolozsvár]]i vasútvonal kiépítése. 1910-ben az 1302 fős lakosság nagy része [[ortodox]] vallású [[románok|román]] volt, templomuk [[1820]]-ban épült fel, s a magyarság lélekszáma alig több mint 1%-ot tett ki.<ref name="varga">[[Varga E. Árpád]]: ''[http://varga.adatbank.transindex.ro/?pg=3&action=etnik&id=1741 Erdély etnikai és felekezeti statisztikája]'' Népszámlálási adatok 1850–2002 között</ref>
 
A [[szocializmus]] alatt több bányát nyitottak a környéken, s a nagy tömegben ideköltöző bányászok számára (mára leromlott állapotú) lakótelepet építettek. [[1957]]-ben a kolozsvári barlangász, [[Bagaméri Béla]] fedezte fel a [[Szelek barlangja|Szelek barlangját]], s 1966-ban megalakult a döntően kolozsvári magyarok alkotta Amatőr Barlangász Klub (''Clubul Speologilor Amatori''). Tagjai további barlangokat tártak fel Vársonkolyosnál, így a vidék a természetjárók mellett a barlangászok egyik fő célpontja lett.