A kerület mai terüle 1922-ig [[Trencsén vármegye|Trencsén]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]] és [[Liptó vármegye|Liptó vármegyékhezvármegyéhez]] tartozott. 1923 és 1928 között, amikor SzlovákiátSzlovákia hat [[Nagymegye (Csehszlovákia)|nagymegyére]] volt felosztva, nagy része [[Vágmente megye|Vágmente megyéhez]] tartozott, csak a mai [[Rózsahegyi járás|Rózsahegyi]] és [[Liptószentmiklósi járásokjárás]]ok tartoztak [[Tátraalja megye|Tátraalja megyéhez]]. 1928-ban a megyék átmenetileg megszűntek, 1938 után viszont ismét hat megyét szerveztek az első bécsi döntés következtében lecsökkent területű Szlovákiában, melyek közül az 1922-ig Trencsén megyéhezvármegyéhez tartozott nyugati rész az újászervezett nagyobb [[Trencsén megye|Trencsén megyéhez]] került, a keleti rész pedig [[Tátra megye|Tátra megyéhez]]. Ez a beosztás 1945-ig volt érvényben, majd ismét megszűntek a megyék ismét megszűntek.
1949-ben Szlovákiát ismétharmadszor is hat nagyobb közigazgatási egységre osztották, de ezek neve most már kerület volt. A Zsolnai kerület első ízben ekkor jött létre és 1960-ig állt fenn. Akkori területe a mainál valamivel nagyobb volt, mivel a ma a [[Trencséni kerület]]hez tartozó [[Illavai járás|Illavai]], [[Nagybiccsei járás|Nagybiccsei]] és [[Vágbesztercei járás]]ok is ide tartoztak. 1960-ban a kerületek száma háromra csökkent, és a Zsolnai kerület teljes egészében beolvadt a [[Közép-Szlovákiai kerületbekerület]]be, 1990-ben viszont ismét megszűnt a kerületi beosztás.
A mai Zsolnai kerület 1996-ban jött létre, amikor a független Szlovákia új közigazgatási beosztásátbeosztásának kialakításakor alakult kialakítottákmeg.
