Főmenü megnyitása

Módosítások

6 035 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
 
== Történet ==
A [[Deutsche Bundesbahn]] az [[1971]]/[[1972]]-es [[menetrend]] változással indította el Németországban az Intercity hálózatot. Az emelt komfort ellenére ez a lépés önmagában nem érte el a célját, az utasok nem pártoltak vissza a vasúti közlekedéshez az autótól - repülőtől.
 
A változás sikeréhez hiányzott még a [[Japán]]ban és Franciaországban akkor már bemutatott és átütő sikereket elért nagysebességű vonat-típus. A motorvonat koncepcióját is csak az [[S-Bahn]]-oknál alkalmazták, a szerelvények szinte kizárólag a [[mozdony|mozdonnyal]] vontatott kocsikból álltak.
 
A motorvonatok előnyeit kielemezve a DB ezek mellett tette le a voksát, mivel ezek esetén a [[tengelyterhelés]] alacsonyabb, mint a mozdonyoknál, mert a teljes szerelvényen a padlószint alá rejtik és elosztják a súlyos komponenseket: a [[vontatómotor]]okat, vezérlést és a [[transzformátor]]okat.
 
Az alacsonyabb tengelyterheléssel az alábbi előnyökhöz jutnak:
* A sínek kopása és ezáltal a karbantartásukra szánt költségvetés is redukálható,
* Az osztott hajtás miatt a vonat tapadása és gyorsulása is jobb, a menetrend szűkebbre szabható,
* A vasúti pályákra megállapított maximális sebességet tengelyterhelés függvényében állapítják meg. Kisebb terheléssel nagyobb az adott szakaszon elérhető legnagyobb sebesség.
 
A [[DB 103]]-as mozdonyuk akkoriban nagy számban érték el élettartamuk végét, a DB a motorvonatok beszerzése mellett döntött - amik akkor még nem léteztek.
 
=== A kezdet: ICE-V ===
{{Bővebben|ICE V}}
A vasúttársaság és német Közlekedési Minisztérium közötti hosszas tárgyalások után, az első 41 ICE szerelvényt [[1988]]-ban rendelték meg. [[1990]]-ben, miután a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaság]] és a [[Német Demokratikus Köztársaság]] egyesült, még 60 szerelvénnyel megtoldották a rendelést. Az ICE hálózatot – [[Kassel|Kassel-Wilhelmshöhe]] állomás központtal – hivatalosan [[1991]]. [[május 29.|május 29]]-én nyitották meg.
 
=== Az első generáció: ICE1ICE 1 ===
{{Bővebben|ICE 1}}
Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön [[ICE 1]]) motorvonatok voltak, melyekkel [[1989]]-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok [[1991]]. [[június 2]]-ától indultak [[Hamburg|Hamburg-Altonából]] [[Hamburg]] főpályaudvaron keresztül – [[Hannover]]–[[Kassel]]–[[Fulda]]–[[Frankfurt Hauptbahnhof|Frankfurt]]–[[Mannheim]] és [[Stuttgart Hauptbahnhof|Stuttgart]] városokon keresztül [[München Hauptbahnhof|München]] főpályaudvarára az új '''6.-os ICE vonalon'''. Az első, külön az ICE szerelvények számára épült vonalak a [[Hannover]]-[[Würzburg]] és a [[Mannheim]]-[[Stuttgart]] vonalakat voltak, melyeket a szolgáltatás megindításával egyidőben adtak át a forgalomnak. Elegendő szerelvény hiányában a '''4.-es ICE vonalat''' ([[Bréma (város)|Bréma]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Würzburg]]-[[Nürnberg]]-[[München]], csak később, 1992. június 1-jén nyitották meg, addig [[InterCity]] szerelvények közlekedtek rajta.
[[1993]]-ban a '''6.-os ICE vonal''' végállomását [[Hamburg]]ból [[Berlin]]be költöztették, de [[1998]]-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a '''3.-as ICE vonal''' ([[Hamburg]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Frankfurt am Main|Frankfurt]]-[[Mannheim]]-[[Karlsruhe]]-[[Freiburg im Breisgau]]-[[Bázel]]) nagysebességű pályává való alakítása során.
 
=== A második generáció: ICE2ICE 2 ===
{{Bővebben|ICE 2}}
Az ICE 2 a Deutsche Bahn második generációs nagysebességű vonata. Ez egy különleges [[ingavonat]], mely egy [[hajtófej]]ből, 6 db [[személykocsi]]ból és egy [[vezérlőkocsi]]ból áll. A DB az ICE vezérlőkocsis változatából prototípust rendelt a Siemens cégtől. A prototípussal végzett kísérletek és a futópróba eredményes volt. Az ICE 2 első, részleges szerelvényei [[1996]] óta közlekednek a DB AG fővonalain, a teljesen komplett szerelvényeket (44 db) [[1997]]. [[július 1]]-jétől közlekedtetik menetrendszerűen.
 
A Berlin - Hannover - Köln - Bréma vonalon az ICE 2-es szerelvényekből az eddigi hosszú vonatok helyett úgynevezett félvonatok is közlekednek, mivel az új szerelvények a régivel ellentétben megbonthatók.
=== A harmadik generáció: ICE3 ===
 
=== A harmadik generáció: ICE3ICE 3 ===
{{Bővebben|ICE 3}}
Az '''ICE 3''' nagysebességű vonatok vontatójárműveinek vezetőállását a [[németország]]i ''[[InnoTrans|InnoTrans ’96]]'' kiállításon mutatták be először. Az áramvonalas formájú ICE 3 vonatot a [[Siemens AG|Siemens]] cég nyolc részesre, több vontatási áramnemre, 300 km/h sebességre tervezte, amiből a [[Nederlandse Spoorwegen|holland vasutak]] is rendeltek. A nemzetközi járatok közül főként a [[Thalys PBA|Thalys]] északi vonalon, továbbá a [[Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonal]]on és a [[TGV Est]] vonalon közlekednek ezek a szerelvények.
 
Forgalomba állításuk [[2003]]-ban volt. A Thalys szerelvények részeként a német-alföldi vasúti forgalom lebonyolításában azonban addig is részt vettek már a német [[ICE]] járműcsalád szerelvényei. Az [[UIC]] [[1999]]. évi adatai szerint a Thalys szerelvényekben közlekedő ICE egységek összes futásteljesítménye már 417 ezer vonatkilométer volt.
 
=== Az ívbedőlő szerelvény: ICE-T/TD ===
{{Bővebben|ICE T}}
{{Bővebben|ICE TD}}
Az '''ICE-T''' egy, a [[Deutsche Bahn|német]] és az [[Österreichische Bundesbahnen|osztrák]] államvasút által üzemeltetett nagysebességű villamos motorvonat. Az ICE T képes [[Billenőszekrényes járművek|bedőlni]] az ívekben, ezáltal nagyobb sebességre képes a hagyományos, kanyargósabb vonalakon is. Dízel változata az '''ICE TD'''.
 
=== A kísérleti vonat: ICE-S ===
{{Bővebben|ICE S}}
Az '''ICE S''' a Deutsche Bahn nagysebességű kísérleti villamos motorvonata, melyet a [[Siemens]], a [[DWA]], az [[AEG]] és az [[Adtranz]] fejlesztett ki közösen. Ez a motorvonat váltotta le az [[ICE V]] vonatot. Nevében az ''S'' a német ''Schnellfahrtzug'' (nagysebességű vonat) rövidítése.
 
Az [[ICE 3]] tervezésénél szükség volt egy kísérleti vonatra, melyen ki lehet próbálni az osztott hajtást. Erre a feladatra egy átalakított [[ICE 2]]-es motorvonatot építettek át. Később a szerzett tapasztalatok alapján fejlesztették ki az [[ICE 3]]-at. A motorvonat hajtott kocsijait selejtezték, a háromrészes szerelvényt pedig nagysebességű mérővonattá alakították át. Jelenleg évi háromszor bejárja [[Németország]] összes nagysebeségű vonalát. Továbbá ezt a szerelvényt használják az új nagysebességű vasútvonalak első tesztelésére is. [[2001]]. [[július 13.|július 13]]-én 393 km/h sebességet ért el.
 
=== A család legújabb tagja ===
{{Bővebben|DB 407}}
A '''DB 407 sorozat''', vagy más néven a '''Siemens Velaro D''' a [[Siemens Mobility]] legújabb nagysebességű villamos [[motorvonat]] sorozata. A motorvonat a [[Siemens Velaro]] motorvonatcsaládra épül, [[németország]]i használatra. A Velaro D négy-áramnemű kialakítása (15 / 25 kV [[váltakozó áram|AC]] és 1,5 / 3 kV [[egyenáram|DC]]) lehetővé teszi, hogy Németországon kívül [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban és [[Svájc]]ban is közlekedhet.
 
=== A jövő ===
{{bővebben|ICx}}
Az '''ICx''' egy tervezett német nagysebességű villamos motorvonat sorozat, mely a tervek szerint a jelenlegi [[InterCity]], [[ICE 1]] és [[ICE 2]] vonatokat váltaná le fokozatosan [[2025]]-ig. Későbbi tervek között szerepel az [[ICE 3]] flotta leváltása is.<ref name="reuters-2011-04-16">''Neuer ICx soll Bahn-Fernflotte ab 2016 wetterfest machen''. In: [http://de.reuters.com/article/companiesNews/idDEBEE73F03420110416 Reuters Deutschland], 16. April 2011.</ref> A tervezett darabszám 300 db motorvonat, melyek folyamatosan állnának forgalomba [[2016]]-tól [[2025]]-ig. A 300 motorvonatban összesen 200&nbsp;000 ülőhely lesz.<ref name="bahntech-2008-02-13">''ICx – die neue Zugfamilie für den Fernverkehr''. In: ''Bahntech'', Nr. 02/08, S.&nbsp;13–14 ([http://www.db.de/site/shared/de/dateianhaenge/publikationen__broschueren/bahntech/bahntech200802.pdf PDF], 2,2&nbsp;MB).</ref>
 
== A főbb adatok táblázatos formában ==