„Veszprém vármegye története” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ro
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
16. sor:
 
==Történelem==
 
A vármegye az egyik legősibb magyar vármegyék közé tartozott, a [[11. század]]ban alakult. Történelme viszonylag csendes. A [[II. világháború]] után a vármegye megyévé alakult, területe változott: [[Siófok]]ot és környékét [[Somogy megyéhez]], az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás észak-keleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert, Kemeneshőgyészt, Győr megyétől Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A [[Balaton]] északi partját [[Zala vármegye]] területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat)is Veszprém megyéhez csatolták.
A vármegyét [[Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Veszprém]]vár központtal.
<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963 281 221 2}} </ref>
 
A vármegye az egyik legősibb magyar vármegyék közé tartozott, a [[11. század]]ban alakult. Történelme viszonylag csendes. A [[II. világháború]] után a vármegye megyévé alakult, területe változott: [[Siófok]]ot és környékét [[Somogy megyéhez]], az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás észak-keleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert, Kemeneshőgyészt, Győr megyétől Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A [[Balaton]] északi partját [[Zala vármegye]] területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat)is Veszprém megyéhez csatolták.
 
==Lakosság==