„Jankafalva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Jankafalva (fekvése, története, források) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor:
==Fekvése==
Az [[érmellék]]i hegyek alatt, [[Bihardiószeg]]től délre fekvő település.
==Története==
'''Jankafalva''' [[Árpád-kor]]i település. Nevét az oklevelek már [[1291]]–[[1294]] között '''Ivance''', '''Ivanka''' neveken említették.
48 ⟶ 49 sor:
[[1307]]-ben a Gutkeled nemzetségbeli Kis Kozma és Odun fia Ivánka osztozásakor Odun (Ödön) fia Ivánkának jutott a Szent György egyház.
[[1333]]-ban a pápai tizedjegyzék szerint papja 4, [[1334]]-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.
[[1393]]-ban a Vetési család, [[1397]]-ben a Jankafalvi vagy Ivánkafalvi család, [[1438]]-ban Majosfi Péter, [[1480]]-ban a Zólyomiak voltak a birtokosai.
[[1563]]-ban az utód nélkül elhalt Makó család itteni részét [[János Zsigmond]] Varkocs Tamásnak adományozta.
[[1662]]-ben Georgius Tunyoghi de Jankafalva Albisi Zólyomi▼
Az [[1800]]-as évek első felében a Lévay, Szeremley, Bay, Bereczky, Paksy, Vincze, Szilágyi, Jármy, Komáromy és Dömsödy családok osztoztak birtokán, az [[1900]]-as évek elején pedig a doktor Szabó Józsefé birtoka volt.
▲[[1662]]-ben Georgius Tunyoghi de Jankafalva Albisi Zólyomi Miklós erdélyi birtokainak praefectusa (Gyalu XCVII).
[[1851]]-ben [[Fényes Elek]] írta a településről:
{{idézet2| Jankafalva, igen szép puszta, Bihar vármegyében, az Érmelléken: 150 református lakossal, több csinos urilakkal. E
60 ⟶ 65 sor:
Sebes, Bay, Kiss Péter-féle örökösök.}}
[[1910]]-ben 576 magyar lakosa volt. Ebből 44 római katolikus, 76 görög katolikus, 429 református volt.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Bihar vármegye]] Székelyhidi járásához tartozott.
==Források==
| |||