„Álmodozások kora” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Története: cslekmény
a átrend
27. sor:
Az '''''Álmodozások kora''''' [[1965]]-ben bemutatott fekete-fehér magyar játékfilm. Rendezője és forgatókönyvének írója [[Szabó István (filmrendező)|Szabó István]], akinek ez volt első játékfilmje. Az animációs jeleneteket [[Nepp József]] készítette.
 
== Története ==
A személyes hangvételű film az 1960-as évek elején indult nemzedék – a rendező Szabó István nemzedéke – útkereséséről szól. A beilleszkedés, az emberi kapcsolatok, az önmaghatározás nehézségeit ábrázolja egyéni látásmóddal, lírai vagy helyenként önironikus stílusban. A hagyományos értelemben vett cselekménye kevés, inkább önmagukban jelentéktelen élettények, epizódok, híradórészletek sorából, ezek egymásra vonatkoztatásából, motívumszerű ismétlődéséből bontakozik ki a történet. Megértését a főszereplő hangján, egyes szám harmadik személyben vagy belső monológként megszólaló narrátor segíti.
 
== Története ==
{{cselekmény}}
A történet főhőse, Oláh Jancsi (Bálint András) pályakezdő mérnöktársaival együtt dolgozik, együtt tervezik a jövőt. A munkahelyen úgy érzik, érvényesülésük akadálya az idősebb generáció, köztük Flesch főmérnök (Gábor Miklós): „Íme az ellenség! Az idősebb mérnökök. A fal, amit át kell törni. A tehetségtelenek, a középszerűek, az öregek fala…” Jancsinak és legjobb barátjának, Lacinak hirtelen nagy ötlete támad; a társaság elhatározza, hogy együtt fogják megvalósítani, és ha az nem kell itthon, akkor majd elviszik külföldre. A részleteket majd kidolgozzák a balatoni szabadságuk alatt. Közben a vállalat igazgatója mindenkit más-más részleghez oszt be, ami lelohasztja a lelkesedést. A vidám balatoni nyaralás, a könnyed flörtölés közben újabb nagy ötletük támad. A tervezgetést egy darabig még otthon, a fővárosban is folytatják, de nem egyforma intenzitással; növekszik az ellentét közöttük, a társaság fokozatosan felbomlik. Jancsi úgy látja, mintha egyikük az idősebb mérnökök kegyeit keresné; másikuk megnősül, esküvőjén kissé éretlen, szabadkozó mosollyal búcsúzik a többiektől. A házasság mint lehetőség, mint választható út Jancsi életében is megjelenik: a kedves, ragaszkodó Gabi, becenevén Habgab (Halász Judit) balesete után céloz is rá, ám Jancsi nem reagál. Már ő sem tervezget, nem csinál semmit, legfeljebb megjavít egy-egy magnót vagy rádiót.