„Fertőmelléki-dombság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''Fertőmelléki-dombság''' vagy '''Balfi-tönk''' az [[Alpokalja]] egyik kistája [[Győr-Moson-Sopron megye]], illetve az [[ausztria]]i [[Burgenland]] területén (Ruster Hügelland). A magyarországi részt tekintve 67 km²-es területű dombságot süllyedékes medencék sora veszi körül: keletről a [[Kisalföld]]höz tartozó [[Fertő-medence]], délről és délnyugatról az [[Ikva]]
== Földtan és domborzat ==
8. sor:
== Éghajlat ==
A kistáj klímája mérsékelten hűvös, az évi középhőmérséklet 9,5–9,8 °C között alakul, s az évi napsütötte órák száma sem haladja meg az 1800-at. Az éves csapadékmennyiség 640–660 mm között mozog, ezzel a mérsékelten száraz kistájak közé tartozik. A legtöbb egynapi csapadékot Fertőrákosnál mérték (80 mm). Az uralkodó szélirány az északnyugati, az átlagos szélsebesség a dombtetőkön eléri a 14–16 km/h-t.
== Talaj és növényzet ==
A felszín csaknem egészét különféle erdőtalajok borítják, így agyagbemosódásos barna erdőtalajok (a magyarországi terület 66%-án), barnaföldek (16%) és rendzinatalajok (16%). A barna erdőtalajok termőképessége gyenge, így javarészt megmaradtak erdőterületei, a barnaföldek vízgazdálkodása és termékenysége egyaránt alkalmas szántó- és szőlőművelésre ( a dombság a soproni borvidék része). Az említett talajtípusok mellett a Rákos-patak völgyét réti öntéstalaj borítja (az összterület 2%-a).
A Fertőmelléki-dombság potenciális erdőterület, természetes növénytársulásai a gyertyános-tölgyesek és a cseres-tölgyesek, de foltokban a mészkedvelő, illetve déli részein a mészkerülő tölgyesek is jellemzőek. A Kőhidai-medence területén egykor láprétek és ligeterdők terültek el. Az emberi tevékenység nyomán e természetes növénytakaró több helyütt megszűnt, s helyét leromlott erdőállomány, helyenként telepített akácosok és fenyvesek vették át. A kőbányászat a sziklagyepek és sztyeprétek elterjedését mozdította elő. Reliktumterületként maradt fenn a Kőhidai-medencében a Kistómalmi-láprét.
{| class="wikitable"
27 ⟶ 32 sor:
| Vízfelszín || 113,3 ha || 1,7%
|}
<nowiki>*</nowiki> A területhasznosítási adatok a kistáj Magyarországra eső területére vonatkoznak.
==Források==
| |||