„Rétyi Nyír természetvédelmi terület” változatai közötti eltérés

(javítások)
{{coor title dms|45|49|19|É|25|54|46|K|type:landmark_region:RO}}
[[Fájl:Rétyi Nyír részlet.jpg|jobbra|bélyegkép|220px188px|Rétyi Nyír, részlet]]
A '''Rétyi Nyír''' ([[román nyelv|románul]]: ''Rezervaţia naturală de la Reci'') [[természetvédelmi terület]] [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Kovászna megye|Kovászna megyében]].
 
==Fekvése==
 
==Keletkezése==
A Nyír [[homok]]ját a [[Feketeügy]] folyó hordta és rakta ide, melynek vízgyűjtő területe a Berecki-, Kovásznai-, Kászoni- és [[Bodoki-hegység|Bodoki hegyek]] [[Kárpátok|kárpáti]] - [[homokkő]] (flis) övezete. A legújabb kutatási eredmények szerint a Nyíret alkotó homokot a [[negyedkor]] ([[jégkorszak]]) felső harmadában szállította ide az akkor jóval munkaképesebb [[Feketeügy]]. A folyó zavartalan útját az [[Olt]] folyásával a [[BarcaságBarcasági-medence|Barcasági -medencé]]re zúdult [[Szépmező-törmelékkúp]] akadályozta, így a folyó a rétyi szűkületben lelassult és lerakta a magával hozott homoktömeget. Miután szabad folyása, nagyjából a mai medre közelében újra kialakult, terhétől megválva folyt tovább.
 
A felhalmozódott homok azonban nem maradt nyugalomban. A negyedkor utolsó időszakában a rétyi szűkületben a felerősödött és munkaképes szelek mozgatni, szállítani kezdték a kiszáradt homokot szélbarázdákat és buckákat létrehozva.
 
A negyedkor végén az éghajlat fokozatosan felmelegedett és csapadékosabbá vált, a homokfelületeken megjelent a növényzet, a szélbarázdákban pedig a talajvízszint emelkedésével tavak keletkeztek. A homokterület egészén megjelent a negyedkort követő időszak preboreális jellegzetes fafaja a [[nyírfa|göcsörtös nyír]] ''(Betula verrucosa)''. A homokbuckák között még ma is, de különösen amikor a talajvízszint a felszínhez közel van, közel 100 kisméretű tó vize csillog.
 
==Látnivalók==
A környéken huzamosabb ideig tartózkodók - a nyíri kalandozásokon túl - felkereshetik a környék nevezetességeit. Észak felé a [[Bodoki-hegység]] 700-800 m magas tetői sorakoznak, délen a [[Bodzai -havasok]] északi peremhegyei emelkednek ezer métert meghaladó magasságba, kitűnő hegyi-túra lehetőséget kínálva a turisták számára. A környező falvakban művészeti emlékek sora vár felfedezésre.
 
Az egerpataki templomban található a környék legszebb [[kazettás mennyezet|kazettás famennyezet]]e [[1791]]-ből. A négyosztatú, olaszkoszorúval[[olaszkoszorú]]val keretezett kazettákat gazdag inda- és levéldíszítménnyel kitöltött, népi jellegű, [[reneszánsz]] virágornamentika borítja. A [[Szacsva (patak)|Szacsva]] patak déli völgyszakaszán találjuk az ovális alaprajzú [[Szacsvai vár]] romjait, Egerpatak keleti szomszédságában pedig a Bibarc-tetőn emelkedett a [[Jókai Mór]] ''[[Bálványosvár]]'' című regényében leírt ''Fergettyűvár''. [[Kisborosnyó]]ban felkereshetjük a tetőszerkezetével mesebeli hangulatot árasztó Tompa-kúriát, melyet 1806-ban építettek, [[Feldoboly]]ban pedig népies virágmotívumokkal ékes műemléktemplom érdemes a látogatásra.
 
[[Uzon]]ban a Béldi-Mikes kastély reneszánsz emlékei érdemelnek figyelmet, [[Bikfalva|Bikfalván]] XV15. századi [[gótika|gótikus]] részleteket őrző [[vártemplom]], valamint mellette népies barokk lakóházak sorozata található. Réty műemléktemplomának félkörívesen végződő boltozott szentélyét XIII[[13. századinakszázad]]inak tartja a szakirodalom, az előtte lévő térségről pedig a [[Csukás]]ig és a [[Királykő]]ig terjed a látóhatár. Rétyen még a XVIII18.-XIX19. században épült népi reneszánsz-barokk kis udvarházak sorozata is említést érdemel.
 
Az [[Eresztevény]] melletti magaslaton, a műút mellett található az ágyúöntő [[Gábor Áron]] síremléke, innen északnyugatra pedig az Óriáspince-tető található, mely nevét feltehetően a már évtizedekkel ezelőtt feltárt [[bronzkor]]i kőkamrás síroktól nyerte.
 
[[Dálnok]]ban [[Dózsa György]] állítólagos, mára már eltűnt szülőházának közelében szerény emlékmű őrzi alakjának emlékét.
 
A műút nyíres felőli oldalán egy tulipános obeliszk található, melyet a volt [[brassó]]i 24-es gyalogezred emlékére Pál Ferenc építtetett [[1941]]-ben.
 
==Élővilága==
[[Fájl:Rétyi Nyír.jpg|bélyegkép|balrajobbra|200px188px|A párában úszó Rétyi Nyír]]
A tájnak nevet adó [[Nyírfafélék|nyírfa]] ''(Betula verruccosa)'' [[boreális reliktum]], akárcsak a hely növényritkaságai: a [[vidrafű]] ''(Menyanthes trifoliata)'' és a [[tőzegeper]] ''(Comarum palustre)''. A Nyír jellegzetes szárazságtűrő növénye a [[homoktövis]] ''(Hippophae rhamnoides)''. A buckák között kéklő tavak víztükreit [[békalencse]], a [[Békatutaj-virágúak|békatutaj]], [[békaszőlő]] és a [[Ceratophyllales|tócsagaz]] szövedéke fedi. Ritka növényfaj is él itt: a rovarevő [[aldrovanda]] ''(Aldrovanda vesiculosa)'' és a tenyérnyi fehér virágait egész nyáron nyitogató [[Tündérrózsa|fehér tündérrózsa]] ''(Nymphaea alba)''. A tőzegesek mohagyepében él a szintén ritka [[kereklevelű harmatfű]] ''(Drosera rotundifolia)'', a [[tőzegpimpó]] és a [[lizinka]] társaságában.
 
Itt találnak otthonra a [[böjti réce|böjti récék]], tavaszi madárvonulás idején pedig a [[bíbicek]], [[csér (madár)|csérek]], [[szerkők]] ütnek tanyát. Szívesen időzik itt a [[vöcsökfélék|vöcsök]], és a [[szárcsa]]. Népesebb az éneklőmadarak hada, a nádasok apró madárvilága. [[1970]]-ben [[fácán]]okat telepítettek a Nyírbe. A természetvédelmi terület állandó lakója az [[őz]], a [[szarvas (állat)|szarvas]]. Gyakori a [[vörös róka]], a [[borz]], a [[mókus]], a [[vadmacska]], [[mezei nyúl]] és a [[vaddisznó]]. A tavak-lápok kedveznek a kétéltű fajoknak: a [[tarajos gőte|tarajos]] és a [[pettyes gőte|pettyes gőtéknek]]. A sok-sok békafaj között reliktum fajnak is tekinthető a [[mocsári béka]] ''(Rana arvalis arvalis Nilss)''. Ez a hely ennek a fajnak az egyetlen biztos – és egyben legdélibb – előfordulási helye.
 
A Nyíren áthalad egy széles és magas homoktöltés az úgynevezett Homárka. A környékbeliek „Hun árka” néven is emlegetik. Eredetéről végleges következtetés nem született.
 
==Nagy Elek: Háromszék megye Emlékkönyve (1890)==
''„Az a sajátos, vöröses fényű homok, mely ennek a lapálynak talaja, az a csudálatos szépségű flóra, kivált pedig a több százra menő tócsoport, és azok természete, mind arra utal, hogy itt valaha egy óriási vízmedence volt, tehát az egész terület egyetlen tó lehetett. Lassanként kiszáradt a nagy tó, s a helyén ott maradt a homok. Idők folytával új talaj képződött, ami most dúsan termi a nyír és égerfákat, amelyek ma már mérföldnyi területet lepnek el. Azoknak az árnyékában gazdagon nő a fű, és buján tenyészik a virág. A csudálatos természeti ritkaságnak lépten-nyomon újabb meg újabb szépsége bűvöl el. S a természeti erő, szeszélyeiben is esztétikai formák szerint dolgozik itt. Több százra rúg a tócsoportok száma. Ezek az óriási vízmedencének mélyebben fekvő helyein maradtak vissza. Negyven-ötven lépésnyire egymástól ott terülnek ezek a szép, szabályos formájú tószemek karcsú nyírektől, és sötét lombozatú égerfáktól övezve….. Hanem a legszebb ékessége a tó tavainak, amit egész Erdélyben talán itt lehet találni a fehér tavirózsa, a ''Nymphea alba''. Több méter hosszú, ujjnyi vastag szárán felnyúlik a tó fenekéről a víz színére. Ott elterülnek a tányérnagyságú, szív alakú sötétzöld levelek, s azok közül vidáman mosolyog ki a ''Nymphea'' vakító fehér szirmaival. A Nympheák''Nympheá''k százával lepik el a tószemeket, július és augusztus hónapokban. Mintha viaszból volnának a virágszirmok, kövér, húsos mindenik, s azok az alabástrom fehér szirmok néha gyöngén szegélyezve vannak rózsaszínnel. Némelyik ökölnyi nagyságban, mások kisebb tojás idomaikkal ott ragyognak a tó csendes, tiszta tükrén.”
''
 
==Források==
*[[Kónya Ádám]] – Kovács Sándor: ''A Rétyi Nyír és környéke'', ([[Sepsiszentgyörgy]], 1970.)
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.szero.home.ro/pgid15_site_RO.html Képek a Rétyi Nyírről]
*[http://maps.google.com/maps?f=q&hl=en&q=romania&ie=UTF8&om=1&z=14&ll=45.83161,25.95048&spn=0.029364,0.084028&t=k Műholdfelvétel a Rétyi-tó és környékéről a Google Maps-en]
 
 
{{DEFAULTSORT:Retyi Nyir}}
 
[[Kategória:Védett területek]]
[[Kategória:Kovászna megye]]
{{Portál|Erdély|-}}
 
[[Kategória:Európa természetvédelmi területei]]
[[Kategória:VédettKovászna területekmegye]]
Névtelen felhasználó