„Kőszeghegyalja” változatai közötti eltérés

3 273 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
 
== Talaj és növényzet ==
A Kőszeghegyalja uralkodó talajtípusa az [[agyagbemosódásos barna erdőtalaj]], amely az összterület 91%-át borítja. A kistájra hulló csapadék jelentős mértékben kilúgozta ezt a talajtípust, így erősen savanyú, gyenge termékenységű terület. A [[Nemescsó]]tól északra elterülő Répce–Gyöngyös vízválasztó hátság löszös üledékeire kedvező vízgazdálkodású és termékeny [[barnaföld]]ek rétegződtek (7%), emellett a Gyöngyös völgyében [[nyers öntéstalaj]] (2%) található.
 
Potenciális erdőterület, természetes erdőtársulásai a foltokban [[erdeifenyő]]vel elegyes gyertyános-kocsánytalantölgyesek és mészkerülő gyertyános-tölgyesek, amelyeket keleten cseres-kocsánytalantölgyesek, északon kis kiterjedésű bükkösök váltanak fel. A völgyek természetes vegetációját az égerligetek és a [[ligeterdő]]k jelentik. Napjainkra a szervezett telepítés nyomán meglehetősen elszaporodtak a különféle fenyőfajok, s az egykor nagy területeken folytatott intenzív rétgazdálkodás helyszínei jellegtelen özönfajokkal ([[juhar]], [[akác]] stb.) újraerdősültek. Kiterjedt gyepek, magaskórosok, cserjések és [[franciaperje|franciaperjés]] rétek is találhatóak a Kőszeghegyalján. Dealpin fajok ([[hamvas éger]], [[szőrös baraboly]], [[fehér sáfrány]] stb.) szórványos jelenléte mellett főként a savanyú talajt kedvelő acidofil fajok tenyésznek ([[dunántúli sás]], [[porosz bordamag]], [[kéklevelű körtike]] stb.). A kistáj különleges növénytársulásaiként említendőek a Pinka-szurdok vegetációja ([[csipkeharasztok]], [[erdei csillaghúr]] stb.), valamint a Kőszeg melletti [[tőzegmoha|tőzegmohás]] lápok és mocsárrétek.
 
{| class="wikitable"
 
== Népesség ==
A Kőszeghegyalja lakossága 16 566 fő (2001), népsűrűsége megközelíti az országos átlagot (94,1 fő/km²). A népesség eloszlása és a településhálózat ugyanakkor egyenetlen: a lakosság 71%-a a kistáj egyetlen városában, [[Kőszeg]]en koncentrálódik. Kőszeg keleti előterében, a [[Perint (patak)|Perint]]–Gyöngyösön túli Répce–Gyöngyös vízválasztó hátságon a településhálózat viszonylag sűrű, de [[Horvátzsidány]] (856 fő) és [[Peresznye]] (615 fő) kivételével 300-as lélekszám alatti apró- és törpefalvak hálójából áll ([[Kiszsidány]], [[Kőszegdoroszló]], [[Nemescsó]], [[Ólmod]], [[Tömörd]]). A kistáj déli, [[Szombathely]] vonzáskörzetéhez tartozó vidékének településhálózata ritka, e viszonylag kiterjedt területre mindösszesen négy, 450–650 lakosú település jut: [[Bucsu]], [[Felsőcsatár]], [[Narda]] és [[Perenye]].
 
A 2001. évi népszámlálás alapán a római katolikus felekezetűek aránya 75,7%, rajtuk kívül számottevő evangélikus (8,3%) és kisszámú református (2,1%) él a Kőszeghegyalján. A magyar nemzetiségű többség részaránya 91,7%-os, rajtuk kívül nagyszámban élnek horvátok (6,9%) a területen. Jelentősebb településeik Narda (részarányuk 67%), Horvátzsidány (37%), Peresznye (33%), Ólmod (26%) és Felsőcsatár (23%). A főként Kőszegen koncentrálódó német kisebbség részaránya 1,2%-os.
 
==Források==
*Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
*Hajdú-Moharos József: Magyar településtár. Kárpát–Pannon Kiadó, Budapest, 2000. ISBN 963-00-5510-4
*http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/kotetek.html Népszámlálás 2001
 
{{Magyarország tájai}}