„Ráth Károly (történész)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
1847-ben Pápa városáról írt tanulmánya az első nyomtatásban megjelent műve.
 
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. A 23. honvédzászlóalj győri illetőségű fiatalokból alakult, itt hadnagy, főhadnagy, majd [[Kmetty György]] hadsegéde lett. Részt vett a schwechati[[schwechat]]i, moóri[[mór]]i, braniszkói[[braniszkó]]i s kápolnai csatákban; ostromolta a [[buda]]i vízvezeték védelmére emelt veszélyes palánkot, míg a fárasztó nyári hadjárat vége felé a sok viszontagság következtében kimerült és betegen a [[pétervárad]]i kórházba került, ahol az osztrákok foglyává lett. Itt kereste fel édesanyja, aki sok szenvedés és küzködés közt, egy hónapig tartó utazás után, alig lábadozó fiát [[Győr]]be hozta, ahonnét [[Pozsony]]ba vitték, hogy ott tökéletes fölszabadulását kieszközöljék.
 
Amint a sok kellemetlen zaklatástól menekülhetett, ismét visszatért kedvelt történelmi tanulmányaihoz, melyekre [[Maár Bonifác]] győri akadémiai benczéstanár is buzdította. Első és legfőbb gondja volt a győrmegyei s káptalan levéltáraiba bejuthatni, majd a győrvidéki nemes családok levéltárát kereste fel, és ezzel megvetette alapját azon oklevél-készletnek, melyet özvegye eredetiekben és pontos másolatokban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozott. Függetlenségét megőrizvén, egyedül a győri olvasó-egylet könyvtárnokságát vállalta el.