„Csurgalékvíz-kezelő rendszer” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
Az [[anaerob]] folyamatok következtében ''csurgalékvízzel'' találkozhatunk, ami a területre eső csapadékból, és a növényi hulladékok nedvességtartalmából tevődik össze.
A kommunális eredetű hulladékot gyűjtő lerakókban, biológiai és kémiai úton lebontható nagyszámú szerves hulladékot tartalmaznak az anyagok. Így az összmennyiség körülbelül 40%-a papír, míg másik 30%-a növényi eredetű anyagok. A hulladék belsejében az [[anaerob]] viszonyé a főszerep, mert a kevés levegőt a baktériumok gyorsan elhasználják. Mivel a levegő, a felhalmozott hulladékok között megreked. Az [[anaerob]] tevékenység során széndioxid (CO<sub>2</sub>), metán (CH<sub>4</sub>), ammónia (NH<sub>3</sub>) és víz (H<sub>2</sub>O)
A keletkező csurgalékvíz a csurgalékvíz aknából gravitációsan jut el a csurgalékvíz medencébe. A csurgalékvíz akna lehetővé teszi a vízkormányzást, tehát az aknába jutó csapadék és csurgalékvizek szétválasztását. Ezt az akna megfelelő szerelvényezésével lehet kivitelezni (tolózárak, kivető köztes csövek). A medence pufferolási célokat is egyaránt szolgál. A gravitációs kifolyást a medencébe elhelyezett vízszintérzékelő szabályozza, figyeli.
A gyűjtőmedence szigetelése megegyezik a hulladéklerakó terület műszaki védelmével. A pufferolásra kerülő csurgalékvíz mennyiség meghatározása a keletkező csurgalékvíz és a pufferolási idő függvényében történik.
| |||