A [[Magyar Királyság]]ban [[1874]] a [[Liszkófalvi-barlang]] és az [[Akszamit-barlang]] feltárása után foglalkoztak újra a paleolitikum kori megtelepedés kérdéseivel. Ekkoriban [[Franciaország]]ban már túl voltak [[Édouard Lartet]] őslénykutató [[1861]]-es felosztásán, mely a [[pleisztocén]] kor állatfajtáinak alapján rendszerezte a kort és elfogadták [[Gabriel de Mortillet]] [[1883]]-as periodizációját. Ezt később az [[Aurignaci kultúra|aurignacien]] elkülönítésével [[Henri Breuil]] [[1912]]-ben részben kibővítette. A francia példát vették át a Magyar Királyság utódállamai is, annak ellenére, hogy a geológiai-stratigráfiai egymásutániságot nálunk csak fokozatosan sikerült igazolni. Az említett felosztást később is finomították (például [[Dorothy Garrod]] [[1936]] és [[D. Peyrony]] [[1948]]), ennek ellenére felhagytak az egységes európai korfelosztással, mivel [[F. Prošek]] [[1953]]-ban újra bevezette a [[Szeleta kultúra|szeletien]] fogalmát.
