„Eduárd portugál király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ChuispastonBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: no:Edvard av Portugal
bőv
1. sor:
[[kép:Duarte-P.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|I. Duarte, Portugália és<br>[[Algarve]] királya, [[Ceuta]] ura]]
[[Fájl:Ékesszóló Duarte.jpg|bélyegkép|balra|250px|Eduárd portugál király uralkodásának fő eseményei — [[azulejo]]:</br>1. kudarc [[Tanger]]nél, [[Ferdinánd portugál infáns|Ferdinánd infáns]]t elfogják a marokkóiak;</br>2. tengeri expedíciók [[Észak-Afrika]]partja mentén;</br>3. Eduárd, az irodalmár</br>]]
'''I. Duarte''' (portugálul: '''Dom Duarte I de Portugal''') ([[Viseu]], [[1391]]. [[október 31.]] – Tomar, [[1438]]. [[szeptember 13.]]), [[Portugália]] tizenegyedik királya volt. [[I. János portugál király]] és felesége ''Filipa de Lencastre'' királynő elsőszülött fia. Apját [[1433]]-ban követte a trónon. Nevezték ''az Ékesszóló''-nak vagy ''Filozófus király''-nak. Nevét anyai dédapja, [[III. Eduárd angol király]] iránti tiszteletből kapta.
 
'''I. DuarteEduárd''' (portugálul: '''Dom Duarte I de Portugal''') ([[Viseu]], [[1391]]. [[október 31.]] – Tomar, [[1438]]. [[szeptember 13.]]), [[Portugália]] tizenegyedik királya volt., [[I. János portugál király|Jó János]] és felesége ''Filipa de Lencastre'' királynő elsőszülött fia. Nevét anyai dédapja, [[III. Eduárd angol király]] iránti tiszteletből kapta. Apját [[1433]]-ban követte a trónon. Nevezték ''az Ékesszólóékesszóló''-nak vagy(portugálul: ''Filozófuso királyEloquente''-nak.) Nevétés anyai''filozófus'' dédapja,királynak [[III. Eduárd angol király]] iránti tiszteletből kaptais.
 
== Uralkodása ==
 
Apja fiatalkorátólmár kezdvefiatal korában bevonta az ország ügyeinek intézésébe,. [[1412]]-ben, huszonegy évesen, már formálisan is ellátott kormányzói feladatokat apja jobbkezeként. [[1415]]-ben a [[Marokkómarokkó]]i [[Ceuta]] ostrománálbevétele után lovaggá ütikütötték. Apjával, [[I. János portugál király|I. Jánossal]] ellentétben konszenzusra törekedett a kormányzásban. Rövid uralma alatt ötször hívta össze az országgyűlést ''(cortes)'', hogy megvitassák a királyság ügyeit megvitassák.
 
=== Nyugat-Afrikai expedíciók ===
[[kép:DuarteI-Viseu.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|I. Duarte király szobra [[Viseu]]-ban]]
 
Támogatta elődjei tengerentúlitengeri felfedezésifelfedező terveit és Északészak-Afrikaiafrikai hódításihódító politikáját. Uralkodása alatt öccse, [[Tengerész Henrik|Henrik infáns]] szervezte, irányította a tengeri expedíciókat — ehhez a rendkívül elterjedt legenda szerint a Portugália délnyugati csücskében található [[Sagres]]be települtelepült, ésde onnanerre szervezi,semmilyen irányítjalevéltári avagy tengerirégészeti expedíciókatadat nem utal. [[1434]]-ben első ismert hajósként [[Gil Eanes]] elsőkerülte ismert hajósként, tizenöt fős legénységével és egy 30 tonnás hajóval sikeresen megkerülimeg a veszélyes és rettegett [[Bojador-fok]]ot ''(Boujdourtizenöt fok)''fős amelyenlegénységével túlés európaiaknak30 mégtonnás felfedezetlenhajójával. Az ezen túli területeket az európaiak még területeknem voltakismerték. A sikertől fellelkesülve hazatérnekhazatértek, majd még abban az évben ''Gil Eanes'' és ''Afonso Baldaia'' újra tengerre szállnakszállt, és továbbhajóznaktúlhajózott a [[Ráktérítő]]n túl majd. [[1435]]-ban elérikérték el a mai [[Nyugat-Szahara]] területét, amit ''Rio do Ouro''-nak ''(AranyfolyónakArany folyónak)'' kereszteltek el.
 
=== Tanger ostroma ===
 
[[1436]]-ra testvérei, [[Tengerész Henrik|Henrik infáns]] és [[Ferdinánd portugál infáns|Ferdinánd meggyőzikinfáns]] Duartemeggyőzték a királyt aarról, nagyobbhogy portugálPortugáliának jelenléttovább fontosságárólkell terjeszkednie Észak-Afrikában. A marokkói [[Ceuta]] városa, amely [[1415]]-től óta volt portugál kézen volt, egyedüli és elszigetelődöttelszigetelt gyarmatként nem tudotthozott hasznot hozni, fenntartása igen költségesnek bizonyult. [[Marokkó]] északi partvidékének további hódításával egyszerre akarták a portugál ellenőrzést kiterjeszteni [[Gibraltári-szoros]]ra és a [[mórok|mór]] szárazföldi kereskedelmi gócpontokra úgy, valaminthogy egyegyúttal támaszpontot kiépíteniépíthessenek ki a tervezett Nyugat[[nyugat-Afrikaiafrika]]i tengeri expedíciókhoz. A tervet azonban nem mindenki támogatta. DuarteEduárd két másik testvére, Péter herceg és János infáns elleneztékis aellenezte, hogy háborúba háborúskodástkeveredjenek a marokkói királlyal.
 
Az 1436-ban megtartott Évora-[[évora]]i országgyűlés jóváhagyta a hadjáratot azés megszavazta anyagi forrásaival együttforrásait. A [[Tanger]] kikötőváros ellenbevételére indított tengeri és szárazföldi hadműveletben azonban a portugálok súlyos veszteségeket szenvedtek, és végül fel kellett adniuk az ostromot. Ferdinánd herceg maga is [[berberek|berber]] fogságbafogságába került. Szabadon bocsátásáért cserébe a marokkói király ''Ceuta'' város visszaadását követelte, amit Ferdinánd herceg elutasított. A portugál udvarban nagy volt a megosztottság ebben a kérdésben, amit tovább bonyolított Duarte király [[1438]]-as halála és a [[V. Alfonz portugál király|kiskorú utódja]] körül kialakult belpolitikai feszültség.
Az elhúzódó ügyben végül a királyi tanács végül ''Ceuta'' megtartása mellett döntött, és bár kísérletet tettek kiszabadítására, Ferdinánd infáns [[1443]]-as haláláig rabságban maradt.
 
== Duarte király, ''az Ékesszóló'' ==
25 ⟶ 29 sor:
== Családja ==
 
DuarteEduárd felesége [[Aragóniai Eleonóra portugál királynő|Aragóniai Eleonóra]] ([[1402]]-[[1455]]) volt, akivel [[1428]]-ban kötött házasságot. DuarteEduárd halála után a királynő lett kijelölve az ország [[régens]]éneke a fiatal [[V. Alfonz portugál király|Alfonz]] nagykorúvá válásáig. Az országban ez feszültséget gerjesztett, mert a közvélemény DuarteEduárd testvéreit (Pétert, [[Coimbra]] hercegét, [[Tengerész Henrik|Henrik infánst]]et és János infánst) alkalmasabbnak tartotta a kormányzásra.
 
Eleonóra királynő [[1439]]-ig maradt régens; amikor isekkor az országgyűlés eltávolítjaleváltotta, és helyére Péter herceget neveziknevezte ki. SzáműzetésbeEleonóra vonulszáműzetésbe vonult a [[Kasztíliakasztília]]i [[Toledo|Toledóba]], aholés élete végéig marad.ott Duarténakis és Eleonórának kilenc gyermeke született:maradt.
 
Eduárdnak és Eleonórának kilenc gyermeke született:
 
* János trónörökös ([[1429]]-[[1433]]), fiatalon meghalt.
32 ⟶ 39 sor:
* [[V. Alfonz portugál király|Alfonz]] trónörökös ([[1432]]-[[1481]]) apját követte a portugál trónon.
* Mária infánsnő ([[1432]]), fiatalon meghalt.
* [[Ferdinánd portugál infáns|Ferdinánd infáns]], [[Viseu]] hercege ([[1433]]-[[1470]]), [[I. Mánuel portugál király]] apja.
* [[Portugáliai Eleonóra német-római császárné|Eleonóra infánsnő]] ([[1434]]-[[1467]]), [[III. Frigyes német-római császár]] felesége.
* Duarte infáns ([[1435]]), fiatalon meghalt.
* Katalin infánsnő ([[1436]]-[[1463]]).
* Johanna infánsnő, Kasztília királynőjekirálynéja ([[1439]]-[[1475]]), [[IV. Henrik kasztíliai király]] felesége és [[Johanna kasztíliai királynő (1462–1530)]] anyja.
 
Duarténak egy ''Joana Manoel de Vilhena'' nevű nemesi származású asszonnyal való korábbi, házasságon kívüli kapcsolatából született egy fiúgyermek: