„Rasztergrafika” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 85.90.163.108 (vita) szerkesztéséről DeniBot szerkesztésére
34. sor:
== Ellentéte: a vektorgrafika ==
{{Bővebben|Vektorgrafika}}
A [[vektorgrafika|vektorgrafikus]] rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat ([[téglalap]], [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]], [[sokszög]], stb.) és ún. [[Bézier- görbe|Bézier- görbéket]] (csomópontokkal, a csomópontok közt húzott görbékkel és érintőszakaszokkal felépített görbéket) használnak. A [[vektor]]os képkészítésnek számos előnye van, de vannak korlátai is. Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetőek, a végeredmény minősége csak a képmegjelenítő eszköztől függ. Lényeges szempont, hogy mennyi hely szükséges a program által előállított állományok tárolására.
 
Egy [[bmp|bittérképnél]] – egy pixelgrafikus rajzolóprogrammal készített grafikánál – természetes, hogy a kép méretével a képfájl mérete is növekszik, hiszen több képpont adatait kell tárolni. Mivel a vektorgrafikus rajzolóprogramok a képeket csomópontok segítségével építik fel, a képfájlok méretét a csomópontok és görbék száma határozza meg: minél több csomópont szükséges a kép leírásához - tehát minél több görbéből áll a kép -, annál nagyobb a vektoros állomány mérete. Mivel a kép nagyításával, illetve kicsinyítésével nem változik a csomópontok száma, természetes, hogy nem változik az állomány mérete sem. Bonyolultabb grafikák esetében (pl. tervezőprogramok, 3D modellező programok) több [[Megabájt|MB]] méretű vektoros állomány is előállítható.