„Szilvériusz pápa” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Silverio)
a
}}
 
'''Szent Silverius''' († [[537]]. [[december 2.]].) volt az 58. [[pápa (egyházfő)|egyházfő]] a történelem során. Neves papi családból származott, de a feltörő politikai viharok és intrikák hamar elsöpörték a pápai trónról.
 
[[Hormisdas pápa]] fiaként született ''Frosinone'' városában. Apját követve ő is szent hivatást választott, és hamarosan [[Róma]] egyik aldiakónusa lett. Amikor [[I. Agapét pápa]] [[Konstantinápoly]]ban meghalt azonnal kiújult a harc a gót [[király]] és a [[bizánc]]i császár között, a pápai trón utódlásának kérdésében. Főként ''Theodora'' császárné viselte nagyon szívén az új pápa ügyét, ugyanis olyan embert akart a [[róma]]irómai [[püspök]]ipüspöki székben látni, aki támogatja majd a [[monofiziták]]at. A pápával Konstantinápolyba érkezett küldöttség között talált is egy olyan diakónust, aki hajlandó lett volna közösségre lépni az [[I. Agapét pápa|Agapét]] által kitagadott ''Anthimosszal'', és támogatni a monofizita tanokat. Ezt azonban pontosan tudta [[Theodatus]] gót király is, és ezért megelőzve Theodorát nyomást gyakorolt a római zsinatra, így az pápává választotta ''Silverius''tSilveriust. A klérus nagy része nem támogatta az új [[pápa (egyházfő)|pápát]], ugyanis egy aldiakónust csak nagyon ritkán választanak meg erre a hivatalra. Mindenesetre írásban fogadtak engedelmességet ''Silverius''nakSilveriusnak. [[536]]. [[június 8.|június 8-án]] szentelték fel.
 
Miután elfoglalta hivatalát Theodora császárné azonnal megkereste azzal a kérésével, hogy egyesüljön a [[monofiziták|monofizita]] egyházzal. Miután ''Silverius'' ezt határozottan megtagadta, a császárné dühében elhatározta, hogy minden áron elmozdítja trónjáról a pápát, és helyére korábbi választottját, [[Vigilius pápa|Vigiliust]] ülteti. Eközben [[Róma|Rómában]] elszabadult a pokol. Meghalt a gót [[király]], és utódja, [[Vitiges]] az egyházat okolta azért, mert [[Flavius Belisarius]] [[bizánc]]ibizánci seregei már Róma falai alatt állomásoztak. Ezért megostromolta a várost, lerombolta az összes templomot, és meggyalázta a vértanúk sírjait. [[536]] [[december]]ébendecemberében a császári erők felmentették Rómát a féktelen gót rablóktól, és helyőrséget állítottak fel a városban. Ezek után nem csoda, hogy ''Silverius'' nagy örömmel fogadta Belisariust a szent városban.
 
[[Kép:Silverius2.jpg|200px|balra|bélyegkép| Silverius]]
Theodora úgy gondolta, felhasználja a hadvezért tervei megvalósításához, és Vigiliust azonnal Rómába küldte. Belisarius felesége, Antonina a császárné hű alattvalója volt, és megpróbálta rávenni férjét Theodora tervének megvalósítására. Miután Belisarius nemet mondott, a császárné egy meghamisított levelet küldött Belisariusnak. A levélben egy titkos egyezmény volt ''Silverius'' és Vitiges között. Eszerint a pápa elárulja a [[bizánc]]iakatbizánciakat és éjszaka titokban megnyitja a város egyik kapuját a gót seregek előtt. [[537]] [[március]]ábanmárciusában a császáriak azonnal elfogták ''Silverius''tSilveriust, és pápai öltözékétől megfosztva, egy szerzetesi csuhában hajóra rakták, és száműzték Rómából. Ezután a zsinat bizánci nyomásra pápának választotta [[Vigilius pápa|Vigiliust]].
 
''Silverius'' hajója a lükiai ''Patarában'' kötött ki, és itt tartották fogva a hatalmától megfosztott pápát. Patara [[püspök]]epüspöke azonban hamarosan rájött az árulásra, és fellebbezett az igazságtalanság ügyében [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] császárnál. Bizonyítékai megnyerték a császárt, aki elrendelte ''Silverius'' ügyének újratárgyalását Rómában. Az elűzött pápa hajója így hamarosan kikötött Itáliában, [[Nápoly]] környékén. De Vigilius sem tétlenkedett, és felkészült ellenlábasa fogadására. A kikötőből azonnal a [[Tirrén-tenger]] egyik kis szigetére, ''Palmarolára'' hurcolták ''Silverius''tSilveriust, ahol a kegyetlen bánásmódba [[537]] [[december]]ébendecemberében bele is halt. Hamvait a szigeten temették el, és onnan soha nem szállították el azt. Évek múltán a szerencsétlen sorsú [[pápa (egyházfő)|pápát]] vértanúnak nyilvánították és szentté avatták. Ünnepét [[június 20.|június 20-án]] tartják.
 
{{Pápa|előző=[[I. Agapét pápa|I. Agapét]]|