„Gilgames és Agga” változatai közötti eltérés

A „kapu” vagy „kapuk” többszöri említése arra vezethető vissza, hogy az ősi sumer városok területi és igazgatási tagolódása is a kapuk szerint történt. „Kapunak” nevezték városnegyedek (babtu) a népgyűléseit is. Gilgamest a későbbi, a 12 táblás eposzban zsarnokként írják le. Ennek a történetnek egyik tanulságaként általában a korai, primitív demokráciát említik. A népgyűlések más eposzokban és mítoszokban is feltűnnek, mint az [[Enúma elis]], azonban a döntések sokszor inkább jól előkészített közfelkiáltásoknak tűnnek. Így ebben az eposzban is. Miután a vének nem a Gilgames elképzelésének megfelelő döntést hoztákhoztak, a harcosok gyűléséhez fordul, akik velük ellentétben inkább harcolnának. A történet ilyen módon megkettőzi a tanácskozást, és Gilgames az elsőben az [[enszi]], a másodikban a [[lugal]] szerepét kapja.