„Enmerkar és Aratta ura” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
folyt |
a elír |
||
5. sor:
„<sup>502</sup> bar kin<sub>2</sub>-gi<sub>4</sub>-a ka-ni(/inim) (i)-dugud šu nu-mu-un-da-an-gi<sub>4</sub>-gi<sub>4</sub>-da-ka(/-kam)
<sup>503</sup> [[en]] [[Kulaba|kul-aba<sub>4</sub>]]<sup>[[Ki (ékírás)|ki]]</sup>-a-ke<sub>4</sub> im-e šu bi<sub>2</sub>-in-ra inim dub-gin<sub>7</sub>(/-gim) /bi<sub>2</sub>-in\-gub”
(<sup>502</sup> „…A követnek a szó nehéz volt, nem tudta megismételni, ezért <sup>503</sup> Kulaba ura agyagot markolt a kezébe és erre tette a szót, mint táblára.”)
11. sor:
A világ első levelét az eposz minden köntörfalazás nélkül a „végösszeg táblájának” nevezi (im-šu-nigín-na), vagyis egyértelműen a követelések jegyzékéről van szó.
A sumerek és [[akkádok]] általában nem nagyon foglalkoztak az [[ékírás]] eredetének kérdésével, ezen eposz nyomán Enmerkarnak tulajdonították az írás feltalálását, és ezt az elképzelést csak a késői újbabiloni korban váltotta fel az [[Óannész]]-hagyomány. Az azonban bizonyos, hogy az első ismert írásformák (mind a protosumer, mind a korai sumer) [[Uruk]] városából ismert és onnan terjedt szét a környező településeken, valamint az [[uruki archaikus szövegek]]kel csaknem egyidős [[elám]]i írás is előkerült. Feltűnik az uruki [[Kulaba]] és [[Éanna]]-körzet említése is. Az utóbbi a legfontosabb korai írásemlékek, az
Az eposz tehát mind az írás keletkezésének helyét, mind terjedésének irányát ''jól határozza meg''. Ezért bár az eposz keletkezésének idejét jóval későbbre, az [[i. e. 3. évezred]] közepére teszik, legalábbis szájhagyomány formájában már fél évezredes múlttal kellett rendelkeznie addigra. A fennmaradt változatát az [[i. e. 18. század]]ban, már az [[Óbabiloni Birodalom]] korában [[sumer nyelv]]en írták.
| |||