„Enmerkar és Aratta ura” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elír
kieg
1. sor:
Az '''Enmerkar és Aratta ura''' című [[eposz]] a korai [[sumerek|sumer]] hősepika, az [[uruki epikus ciklus]] egyik darabja, közelebbről az [[uruk]]i [[Enmerkar]] király köré szövődő [[Enmerkar-ciklus]]ból. Viszonylag épen maradt fenn, csak az elejéből és a végéből hiányzik néhány sor az összesen 642 sornyi szövegből. Az eposz keletkezése néhány évszázaddal [[Enmerkar]] uralkodása utánra tehető, körülbelül i. e. 2600 és i. e. 2500 közé.
 
== Jelentősége ==
Az eposz egyik jelentős tartalmi eleme az írás feltalálásának motívuma. Enmerkar futárt küldött Arattába. Aratta helyzetére vonatkozóan rendkívül sok elképzelés létezik [[Örményország]]tól [[Afganisztán]]ig, de a legáltalánosabban elfogadott álláspont szerint egy [[elám]]i területről van szó. A követ a hosszú szöveget nem tudta megjegyezni és elmondani, ezért Enmarkar frissen gyúrt agyagba rótta üzenetét, amelyet Aratta ura elolvasott:
Aratta helyzetére vonatkozóan rendkívül sok elképzelés létezik [[Örményország]]tól [[Afganisztán]]ig, de a legáltalánosabban elfogadott álláspont szerint egy [[elám]]i területről van szó. [[Komoróczy Géza]] álláspontja szerint Délkelet-[[Irán]]ban keresendő, talán éppen a [[Tepe Jahjá]] mellett feltárt ősi, a [[Dzsemdet Naszr-kultúra|Dzsemdet Naszr-kultúrával]] egyidős írásleletekkel azonosítható. Más elképzelések szerint az [[Urmia-tó]] déli körzete is szóba jöhet. Az útvonal is szerepel: a Zubi-hegységen átkelve [[Szúza]] és [[Ansan]] után következik Aratta földje.
 
Az eposz egyik jelentős tartalmi eleme az írás feltalálásának motívuma. Enmerkar futárt küldött Arattába. Aratta helyzetére vonatkozóan rendkívül sok elképzelés létezik [[Örményország]]tól [[Afganisztán]]ig, de a legáltalánosabban elfogadott álláspont szerint egy [[elám]]i területről van szó. A követ a hosszú szöveget nem tudta megjegyezni és elmondani, ezért Enmarkar frissen gyúrt agyagba rótta üzenetét, amelyet Aratta ura elolvasott:
 
„<sup>502</sup> bar kin<sub>2</sub>-gi<sub>4</sub>-a ka-ni(/inim) (i)-dugud šu nu-mu-un-da-an-gi<sub>4</sub>-gi<sub>4</sub>-da-ka(/-kam)
13 ⟶ 16 sor:
A sumerek és [[akkádok]] általában nem nagyon foglalkoztak az [[ékírás]] eredetének kérdésével, ezen eposz nyomán Enmerkarnak tulajdonították az írás feltalálását, és ezt az elképzelést csak a késői újbabiloni korban váltotta fel az [[Óannész]]-hagyomány. Az azonban bizonyos, hogy az első ismert írásformák (mind a protosumer, mind a korai sumer) [[Uruk]] városából ismert és onnan terjedt szét a környező településeken, valamint az [[uruki archaikus szövegek]]kel csaknem egyidős [[elám]]i írás is előkerült. Feltűnik az uruki [[Kulaba]] és [[Éanna]]-körzet említése is. Az utóbbi a legfontosabb korai írásemlékek, az uruki archaikus szövegek lelőhelye.
 
Az eposz tehát mind az írás keletkezésének helyét, mind terjedésének irányát ''jól határozza meg''. Ezért bár az eposz keletkezésének idejét jóval későbbre, az [[i. e. 3. évezred]] közepére teszik, legalábbis szájhagyomány formájában már fél évezredes múlttal kellett rendelkeznie addigra. A sumer írnokok általában tisztában voltak a korai írástípusok jellegzetességeivel, szójegyzékeket is készítettek az archaikus piktogramok azonosítására. Jóval Enmerkar után kellett azonban keletkeznie, mert Enmerkar idején már létezett az írás, sőt annak fejlettebb változatait alkalmazták, mint a bárki által elolvasható korai árujegyzékek. A fennmaradt változatát az [[i. e. 18. század]]ban, már az [[Óbabiloni Birodalom]] korában [[sumer nyelv]]en írták.
 
Egy másik motívuma a bibliai „Bábel-toronyhoz” kapcsolódó történet. Az eposz 146–150. sorai beszélik el, hogy az „aranykorban” még fennálló nyelvi egységet [[Enki]] isten bontotta fel: <sup>154</sup>„…A beszédet megváltoztatta, szájukban a nyelvet idegenné tette” <sup>155</sup> Az emberek nyelvét (ami) egy volt (megszüntette)”.
 
== Tartalma ==
Egy Urukot és [[Istár|Inannát]] dicsőítő himnusszal kezdődik. Enmerkar Arattát akarta elfoglalni, amelyhez Inanna hozzájárulását kérte. Inanna jónak látta a tervet, viszont azt tanácsolta neki, hogy háború helyett először követet küldjön Aratta urához, és üzenetében feltétlen meghódolást követeljen, kérjen aranyat, érceket, [[lazurit|lapis lazulit]], puszpángfát, hogy az [[Éanna]] és [[Kulaba]] templomkörzeteket felékesíthessék.
 
Aratta ura természetesen először tiltakozott, majd [[Iskur]] tanácsára meghódolásának fejében élelmiszereket kért Enmerkartól. Azonban miután megkapta a kért adományokat, nem teljesítette a hódolási ígéretét. Ekkor nádat kért Enmerkartól. Egy további kérés után következett az írás feltalálásának epizódja, valószínűleg Enmerkar olyan hosszú listát írt Arattába, amit a követ már képtelen volt megjegyezni. Aratta ura ezt kérte Enmerkartól:
 
„Hírnök! Beszélj a királyodhoz, Kulaba urához és mondd neki: Egy bajnok aki nem fekete színű, egy bajnok, aki nem fehér színű, egy bajnok aki nem barna színű, egy bajnok, aki nem vörös színű, egy bajnok, aki nem sárga színű, egy bajnok, aki nem sokszínű – adjon egy ilyen bajnokot! Az én bajnokom versenyez az ő bajnoka ellen és lássuk ki képes inkább felülkerekedni”
 
A történet végén Uruk és Aratta kiegyezik, mindkét ország boldog és elégedett, a nyájak sokasodnak és az emberek ünnepelnek.
Aratta ura természetesen először tiltakozott, majd [[Iskur]] tanácsára meghódolásának fejében élelmiszereket kért Enmerkartól. Azonban miután megkapta a kért adományokat, nem teljesítette a hódolási ígéretét. Ekkor nádat kért Enmerkartól. Egy további kérés után következett az írás feltalálásának epizódja, valószínűleg Enmerkar olyan hosszú listát írt Arattába, amit a követ már képtelen volt megjegyezni.
 
== Források ==