Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Jedlik Ányos]] a berendezést továbbfejlesztve bebizonyította, hogy a villamosmotor járművek hajtására is alkalmazható, és [[1855]]-ben elkészítette a villamos motorkocsi modelljét. Széles körű kísérleti tevékenységét és eredményeit a nagy tudós szinte alig publikálta, vitathatatlan azonban, hogy munkássága egyértelműen megalapozta a villamos gépek elméletét és gyakorlatát.
 
A világ első villamos vasúti vontatójárművét [[Werner von Siemens]] [[1879]]. [[május 31.|május 31-én]] mutatta be a nagyközönségnek a berlini Iparmű Kiállításon. A 2,2 kW teljesítményű, 100 V feszültséggel működő kis „mozdony”[[Siemens & Halske villamos mozdony|mozdony]] három kocsit vontatott az 520 mm nyomtávú, 300 méter hosszúságú pályán. A vasutat egy dinamó látta el villamos energiával. Mai fogalmaink szerint inkább játékszernek, semmint komoly vasúti járműnek tűnt ez a guruló alkalmatosság, mégis csakhamar megmozgatta az új dolgok iránt fogékony vasúti szakemberek és az üzletemberek fantáziáját is.
[[Fájl:Kando Kalman mozdony.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Az olasz Valtellina vasút villamos mozdonya az [[FS E430]]]]
Az „igazi” nagyvasúti villamos vontatás Európában [[1899]]-ben indult meg a [[svájc]]i Burgdorf-Thun közötti 40 km hosszúságú vonalon. A ''Brown Boweri & Cie.'' cég által gyártott mozdonyokba és motorkocsikba beépített indukciós motorokat 750 V feszültségű, 40 Hz frekvenciájú, háromfázisú felsővezetékről táplálták.
Mindezek ellenére a kísérletek a vasút-villamosítás szempontjából nagyon fontos eredményeket szolgáltattak, és nagymértékben meghatározták a továbbfejlesztés lehetséges útjait.
[[Fájl:Kando elso mozdonya.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|[[Kandó Kálmán]] első villamos mozdonya]]
A váltóáramú rendszerek között hosszú ideig a háromfázisú vontatás tartotta a vezető szerepet. Ez a vezető szerep egy magyar mérnöknek dr. [[Kandó Kálmán]]nak a zsenialitását dicsérte. Az [[Olaszország|olasz]] [[Valtellina vasút]] [[1912]]-ben történő megépítésével bizonyította be - a [[budapest]]i [[Ganz gyár]]ban készült mozdonyokkal -, hogy háromfázisú rendszernek a nagyvasútnál helye van. Nagy előnye a többi motortípussal szemben, hogy [[energia-visszatáplálás|áramvisszanyeréssel való fékezésre]] a legalkalmasabb volt. Az [[aszinkron motor]]nak még további előnyei is voltak, hogy nagy [[forgónyomaték]]kal és a többi motortípust felülmúló gazdaságossággal dolgozott. A motor [[fordulatszám]]a a terheléstől csaknem független, azaz kis és nagy terhet csaknem ugyanolyan sebességgel tudott továbbítani. Ez elsősorban hosszú és nagy emelkedésű, nagy teherforgalmat lebonyolító hegyi pályákra tette alkalmassá. Azonban a motorok merev karakterisztikája sűrű személyforgalmú vonalakon hátrányos volt, mert az állomási túltartózkodásból eredő késéseket nem tudta behozni. A háromfázisú rendszert [[Európa|Európában]] [[Olaszország]] vezette be a legelterjedtebben.
 
Az egy és háromfázisú rendszerek előnyeit egyesítette a [[fázisváltó]]s rendszer. A munkavezeték egypólusú, a 15 000 [[volt]]os egyfázisú [[áram]] [[frekvencia|frekvenciá]]ja a normális ipari frekvencia volt, a hajtómotorok viszont alacsony frekvenciára és kis [[Elektromos feszültség|feszültség]]re építhető aszinkron motorok voltak.
* A számos vízi erőművel rendelkező országok (pl.: [[Svájc]], [[Norvégia]]) a külföldtől való függőségét is csökkenti.
 
[[Magyarország]]on [[Zipernowsky Károly]] vezetésével [[1878]]-ban alakult meg a [[Ganz]] gyár elektrotechnikai műhelye. Zipernowsky a világon elsőként dolgozta ki azt a nagy sebességűnagysebességű villamosvasúti rendszert, amelyet egy [[Budapest]] és [[Bécs]] között 250 km/h sebességgel közlekedő gyorsvasútvonat hajtására kívánt felhasználni.
 
Hazánkban a villamos vontatás a nagyvárosi [[tömegközlekedés]]ben jelent meg. Az első elektromos hajtású városi vasúti jármű (a [[villamos]]) [[1887]]-ben Budapesten a [[Nyugati pályaudvar]] és a [[Király utca (Budapest)|Király utca]] között kiépített 1000 mm [[nyomtáv]]ú kísérleti pályán indult útjára. A sikeres próbaüzemet [[1889]]-ben a Stáczió utcai (ma [[Baross utca]]), majd a Podmaniczky utcai villamos üzembe helyezése követte.