„Geoffrey Chaucer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
WikitanvirBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: kaa:Geoffrey Chaucer
a korr
5. sor:
Édesapja jómódú borkereskedő volt. Polgári származásából eredendően megengedhette magának a magas fokú oktatást. Miután felcseperedett, beházasodott egy nemesi családba. Több ízben járt külföldön. Tetemes időt töltött [[Itália|Itáliában]]. Itt ismerkedett meg az elhunyt [[Dante Alighieri|Dante]] és az élő [[Petrarca]] és [[Boccaccio]] írásival. Folyékonyan beszélt [[Latin nyelv|latinul]], de jól megtanult olaszul is, így felismerte, hogy nemcsak az egyház és a jog latin nyelvén, de más nyelveken is alkothatók nívós irodalmi művek. Amikor írni kezdett, elsősorban a köznépnek szánta műveit, így angolul írt a latint nem ismerő publikum számára. Eközben boldog házasságban élt nemes feleségével, egészen 56 éves koráig. A legnagyobb nyomorból is sikerült kijutnia.
 
Korának neves személyisége volt, akinek megítélése nagyon megosztotta a közvéleményt. Több munkájában — így a ''[[Canterburyi mesék]]''ben is — negatív képet festett mind a koronáról, mind az egyházról, ezért [[Thomas Arundel]] [[canterbury érsek]] már 1397-ben eretnekséggel vádolta, és kérvényezte a koronától, hogy hivatalosan is perbe foghassa, aminek eredményeként valószínűleg máglyára ítélték volna.
 
[[II. Richárd angol király|II. Richárd]] többször is különféle állami hivatalokba:
24. sor:
A legkerekebb és legérdekesebb, teljes terjedelmében ránk maradt műve a ''Troilus és Cryselde'', ami [[William Shakespeare|Shakespeare]] ''Troilus és Cressida'' című művének is a forrása lett. Bámulatos jellemábrázolása miatt sokan ezt tartják művészete csúcsának.
 
== ''Canterbury mesék'' ==
Manapság legismertebb műve aA ''[[Canterburyi mesék]]'' Chaucer legismertebb műve, amit remekműnek tartanak,. úgyhogy számtalanSzámtalan fordítása és értelmezése jelent meg. (E mű alapján forgatta [[Pier Paolo Pasolini]] [[1972]]-ben a [[Canterbury mesék (film)|Canterburyazonos mesékcímű]] című, nagy nemzetközi sikert aratott filmjét.) Ez a műve többhelyütttöbb helyütt is hasonlít Boccaccio ''[[Dekameron]]jára'', pedig Chaucer sohasem olvasta az itáliai mester művét.
 
== ''Canterbury mesék'' ==
 
A mű alaptörténete: 30 zarándok tart [[Canterbury]]be. Elhatározzák, hogy jövet is, menet is mindegyikük elmesél két-két mesét, anekdotát vagy szomorú történetet. Ezekből a történetekből Chaucer csak 24-t fejezett be, mert 1400-ban meghalt. Az elbeszélések nyelvezete sokféle: van közöttük tragikus és komikus, van szerelmes és kalandos, van magasztos, választékos nyelvű és van néhány kifejezetten trágár, vagyis az egész sorozat nem is egy mű, hanem egy sok műfajú versfüzér.
63 ⟶ 62 sor:
 
{{Középkori angol irodalom}}
{{portál|középkor||Irodalom}}
 
{{portál|középkor}}
 
{{DEFAULTSORT:Chaucer Geoffrey}}