„Hermeneutika (Arisztotelész)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a helyesírás
76. sor:
==== Az egyszerű mondattípusok és tagadásaik ====
 
A 7. fejezet szinte kizárólag azzal a kombinatorikus módszer mentén végigvizsgált kérdéssel foglalkozik, hogy '''egyetemes alany esetében hogyan viszonyulnak egymáshoz az egyszerű arisztotelészi kijelentéstípusok''' és ezek tagadásai (ezt később a [[logikai négyszög]] nevű ábrában foglalták össze, bár biztos, hogy ilyesfajta ábrákat, ha nem is konkrétan e probléma szemléltetésére, már Arisztotelész is készített, ezek azonban nem maradtak fenntfenn).
 
* <u>Egyetemes (univerzális) állító kijelentés és egyetemes tagadás </u> közt '''ellentét''' (de nem ellentmondás, ld. e cikk fentebbi részeit) áll fenntfenn, azaz az egyetemes állításnak nem tagadása az egyetemes tagadás (furán hangzik, de tényleg így van): például
<center> ''Minden ember fehér'' – ''Egyetlen ember sem fehér'' </center>
Nyilvánvaló ugyanis, hogy e kettő kizárja egymást, ha egyetlen ember sem fehér, akkor nem lehet, hogy minden ember fehér legyen, hiszen bármelyik embert is vegyük, az nem fehér, tehát az összes sem lehet az. De tényleg ilyen nyilvánvaló ez? Nézzük a ''Minden kecskeőz tarka'' – ''Egyetlen kecskeőz sem tarka'' kijelentéseket. Mivel ([[2004]]-es [[kontextuselv|kontextus]]ban, a [[genetika]] relatíve fejletlensége miatt) még nem léteznek kecskeőzek; ezért bizony igaz is lehet, hogy minden kecskeőz tarka. Nem tudunk ugyanis olyan kecskeőzet mutatni, amely ne tarka lenne, hiszen egyetlen kecskeőzet sem tudunk mutatni. A formális logika szerint ilyen esetben igaz az, hogy minden kecskeőz tarka, de az is, hogy egyetlen kecskeőz sem tarka (hiszen az előzőhöz hasonlóan nem tarka lecskeőzetkecskeőzet sem tudunk mutatni). Az arisztotelészi megállapítás az egyetemes állításról és tagadásról tehát csak nem üres, valami létező dolgot tényleg jelölő alany esetében igaz biztosan; de ő általában csak ilyen nevekkel foglalkozott (az arisztotelészi szillogisztika nem egy törvénye egyáltalán nem igaz „üres” állítmányokra). Csak [[KatégoriákKategóriák#„Üres” kijelentések|egyetlen helyen]], a ''[[KatégoriákKategóriák]]'' 11. fejezetében tér ki olyan problémára, hogy az ilyen üres állítmányú/alanyú kijelentéseket hogyan kell kezelni, de az általa adott megoldást a modern logika nem fogadja el.
* <u>Egyetemes állítás</u> valójában nem az egyetemes tagadással, hanem a <u>részleges tagadás</u>sal áll nemcsak ellentétben, hanem ellentmondásban, tehát az ilyen mondatok egymás tagadásai:
<center> ''Minden ember fehér'' – ''Nem minden ember fehér.'' </center>