„Örökös főispán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A 14. századi Kőszegiek se grófok nem voltak, se örökletes főispánok |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
[[Bronisław Komorowski]] lengyel elnök őse is Mátyástól kapta az árvai és liptói örökletes főispánságot, s ez alapján később [[Lengyelország]]ban grófként ismerték el őket. A [[16. század]]tól tól a [[Habsburg]]-uralkodók is folytatták a korábbi hagyományt, azonban a tényleges hivatalba lépéshez királyi kinevezésre is szükség volt. Egyes esetekben az uralkodó szabadon választhatott az adott család tagjai közül, vagy maga a család döntött, más esetekben meghatározott rend szerint öröklődött a cím (pl. [[primogenitúra]], [[szeniorátus]]). Amennyiben a cím viselője kiskorú volt, vagy más okból nem tölthette be ténylegesen a főispáni hivatalt, helyette főispáni jogkörrel rendelkező adminisztrátort neveztek ki. A hivatalt ténylegesen viselő jogosultat örökös és valóságos főispánnak nevezték.
A [[18. század]]ban a nádoron kívül 9 egyházi örökös és 14
<ref name="Magyar alkotmánytörténet">{{cite book|title=Magyar alkotmánytörténet|author=Mezey Barna|publisher=Osiris Kiadó, Budapest |year=2003 |id=ISBN 963 389 532 4}}</ref>)
világi főúri családi örökletes főispánság volt. <ref name="Fogalomtár"/>
Az örökös főispáni rang, illetve tisztség a [[törvényhatóság|köztörvényhatóságok]] rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikk alapján megszűnt, puszta címmé vált, hivatalviselésre többé nem jogosított. Az örökös főispáni címet az [[1947. évi IV. törvény]]<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8251 Az 1947. évi IV. törvény egyes rangok és címek megszüntetéséről]</ref> megszüntette és használatát megtiltotta.
| |||