„Kós András” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
11. sor:
Vitacikkeiben ''Az Ima és az Akt'' c. alatt [[Constantin Brâncuși]] és [[Korondy Jenő]] művészetét méltatta ([[Utunk]], 1977/48), s a megtámadott [[Nagy Imre (festő)|Nagy Imre]] védelmére kelt (Utunk 1978/29), ''Válogassuk meg szavainkat'' c. tanulmányában pedig saját [[Ars poetica Erdélyben|ars poeticáját]] fogalmazta meg, leszögezve a művészetkritikusok sürgette [[európa]]i felzárkózással kapcsolatban: "...nem len-ne-e kézenfekvőbb itthon kezdeni a fölzárkózást, egyelőre a magunk Európájához: saját magunkhoz, saját eszményeinkhez, saját törekvéseinkhez, [[Apáczai Csere János|Apáczai]], [[Misztótfalusi Kis Miklós|Misztótfalusi]], [[Mikes Kelemen|Mikes]], [[Kőrösi Csoma Sándor]] szelleméhez?" ([[Korunk]], 1982/9). Művészetének reprezentatív bemutatására 1990-ben Kolozsvárt, 1991-ben a magyarországi [[Szentendre|Szentendrén]] került sor.
[[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] gyermekei közül ő ment el utoljára, 2010. június 15-én kísérték végső nyughelyére, a [[Házsongárdi temető]]be.
== Irodalom ==
|