„Cseszneki Jakab” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Csesznek vára - részlet.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Csesznek, várrészlet]]'''Cseszneki Jakab''' [[13. század]]i magyar főúr, bakonyi [[erdőispán]], trencséni [[ispán]], s mint királyi kardhordozó az országos [[báró]]k egyike.
A [[Bána nemzetség]]ből származó [[Bána nembeli Mihály|Mihály]] királyi [[Lovászmester|főlovászmester]] és [[bolondóc]]i várgróf fia és [[Cseszneki Pál]] kardhordozó bátyja volt. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] alatt [[trencsén]]i főispán volt, majd a [[tatárjárás]]t követően, [[1263]] körül felépíttette a [[gótika|gótikus]] [[csesznek]]i lovagvárat, melyről ő és utódai [[Cseszneki család|Csesznekieknek]] nevezték magukat. Érdemeiért IV. Béla királyi kardhodozóvá (ensifer regis) és az országos bárók sorába emelte. Egy ránk maradt oklevél szerint IV. Béla [[1263]]-ban Jakab kérésére a veszprémi várhoz tartozó Tótréde nevű földet Bánk veszprémi várjobbágynak, Jakab tisztviselőjének adományozta. IV. Béla 1268-ban neki adományozta [[Komáromfüss]], [[Csicsó]], [[Kulcsod]] és [[Erecs]] községeket. [[1288]]-ban királyi főudvarmester (magister curiae regiae) volt. Felesége Csák nembéli Trencséni Márk leánya volt. Fiai, [[Cseszneki Miklós|Miklós]], [[Cseszneki Lőrinc|Lőrinc]], Szomor, Pál és Mihály [[IV. László magyar király|IV. László]], majd [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] rendíthetetlen hívei voltak.
| |||