„Fehér vármegye” változatai közötti eltérés

2 429 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „'''Fehér vármegyét''' Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Gyula–[[Gy…”)
 
'''Fehér vármegyét''' [[Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Erdély]]ben Gyula–[[Gyulafehérvár|Fehérvár]] központtal. Területe ekkor kiterjedt az egész – részben lakatlan – Dél-[[Erdély]]re, a későbbi [[Hunyad vármegye]], [[Királyföld]], [[Fogarasföld]] és [[Háromszék]] területére is.
<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963 281 221 2}} </ref>,
azaz a [[Maros]] és az [[Olt]] vízgyűjtő területére.
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963 05 6722 9}}</ref>
 
A király [[1003]]-ban verte le az utolsó erdélyi [[gyula|gyulát]], ekkor hozta létre a vármegyét, amelynek hatalmas, tartományi mérete azt mutatja, hogy kiterjedt a gyulák teljes uralmi területére. A régészet nem igazolta, hogy a megyét esetleg [[Keán]] erdélyi bolgár uralmának nmegdöntése után hozták volna létre az [[1010]]-es években. A 9-10. században kimutathatók ugyan a bolgár jelenlét nyomai, de ezek a [[10. század]]ban, a gyulák Erdélybe költözésekor megszűnnek.
<ref name="Korai magyar"/>
 
A megye ispánjait a 11-12. században ''dux'', ''tribunus'', ''princeps'', ''voivoda'' néven is említik, hatalmukat fokozatosan egész Erdélyre kiterjesztették. Az így kialakuló [[erdélyi vajda]]i, valamint az alvajdai tisztség Erdély története során végig szorosan összekapcsolódott a gyulafehérvári ispán tisztségével. A források említik a [[várszervezet]]et és a [[várjobbágy]]okat is. A [[12. század]] elején a székelyek feltűnnek a későbbi [[Szászföld]] területén, majd a [[13. század]]ban nyomulnak a mai [[Székelyföld]] területére. [[II. Géza]] hívására a [[12. század]]ban megjelennek a [[szászok]] a Vöröstorony-szoros előterében, majd a keletre húzódó székelyek helyére is betelepültek a 13. században az ekkortól [[Szászföld]] területére. [[III. Béla]] idejétől a Szebeni- és Fogarasi havasok aljára [[vlachok]]at is telepítettek. Mindezen telepítések területei – [[Székelyföld]], [[Szászföld]], [[Fogarasföld]], [[Brassóvidéke]] – kikerültek a fehérvári ispán hatásköréből, bizonyos szigetszerű magánbirtoktesteket kivéve, amelyek később [[Felső-Fehér vármegye|Felső-Fehér vármegyét]] alkották. Nem tudjuk mikor vált ki ezalatt Fehérből [[Küküllő vármegye|Küküllő]] és [[Hunyad vármegye|Hunyad]] vármegye, de bekebelezte közben a [[marosújvár]]i sóbánya körüli Újvár vármegyét. <ref name="Korai magyar"/>
 
A [[14. század]] elejére [[nemesi vármegye|nemesi vármegyévé]] alakult, amelynek ispánja az erdélyi alvajda volt.
<ref name="Korai magyar"/>
 
== Források ==
69 861

szerkesztés