Wikipédia

„Várhosszúrét” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
28. sor:
|hosszúsági fok = 20
|hosszúsági ívperc = 35
|hosszúsági ívmásodperc = 000
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.krhdlhaluka.sk
}}
'''Várhosszúrét''' (1899-ig ''Krasznahorka-Hosszúrét,'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Krásnohorská Dlhá Lúka,'' [[német nyelv|németül]] ''Lange Wiese)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Rozsnyói járás]]ában.
 
== Fekvése ==
[[Rozsnyó]]tól 6 km-re délkeletre, a Csermosnya-patak partján fekszik. Észak felől Krasznahorka Váraljával[[Krasznahorkaváralja|Krasznahorkaváraljával]], keletről [[Hárskút (Szlovákia)|Hárskúttal]], délről [[Szilice|Szilicével]] és nyugat felől pedig [[Jólész]] községgel határos.
 
== Története ==
A település a Krasznahorka várához tartozó major körül keletkezett a [[14. század]] elején. Első írásos említése [[1338]]-ból származik, amikor Krasznahorka tartozékaként ''"Huziureth"'' alakban szerepel. A Bebek család birtoka volt, lakói főként juh és kecsketenyésztéssel foglalkoztak. [[1427]]-ben csak egy portával adózott. [[1567]]-től több török támadás is érte, egy ilyen során [[1570]]. [[február 1.|február 1-jén]] a török felégette a falut, lakosságának nagy része pedig elmenekült, mások fogságba estek. A török pusztítás és a járványok hatására ebben az időben lakossága a korábbi negyedére csökkent. [[1578]]-ban a kihalt [[Bebek család]] után az Andrássyak lettek birtokosai. Lakói a [[17. század]] végéig pásztorkodással, majd mész és szénégetéssel foglalkoztak. [[1667]]-ben az [[Andrássy családnakcsalád]]nak 34 jobbágytelekkel, 10 fél telekkel és 2 zsellérrel adózott. A falu a [[18. század]]ban kezdett jobban benépesülni. Ekkor építette gróf [[Andrássy György]] is a kastélyát, mely a mai szövetkezeti épület helyén állt. A falu első, egy tantermes iskolája [[1820]]-ban létesült. [[1828]]-ban 103 házában 716 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. [[1871]]-ben a falu a templommal szemben új iskolát épített, mely a mai napig is működik.
 
[[Vályi András]] szerint ''"HOSSZÚ MEZÕ. Kraszna horka. Hosszú mező. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrási Uraság, a’ kinek jeles épűletével díszesíttetik, fekszik Rosnyóhoz mint egy fél mértföldnyire, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, eladásra alkalmatos módgyok van."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[Fényes Elek]] szerint ''"Hosszuréth (Krasznahorka-), (Ronnawszka, Dluhaluka), magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Torna vmegye szélén, ut. p. Rosnyóhoz 1 órányira: 754 kath. lak. Határának egy része hegyes, de különben termékeny; sikon fekvő rétjei igen jók; meszet éget, és fuvarozik. F. u. gr. Andrásy György."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 592, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, tégla és cserépgyártással foglalkoztak. [[1938]] és [[1945]] között Magyarországhoz tartozott.
66. sor:
 
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Várhosszúrét06.JPG|thumbbélyegkép|250pxjobbra|188px|A katolikus templom]]
* Szent György tiszteletére szentelt kéttornyú római katolikus templomát [[1754]]-ben az Andrássy család építtette [[barokk stílus]]ban. [[1895]]-ben gróf Andrássy Dénes költségén historizáló stílusban építették át. A templompitvarban a falon az [[I. világháború]]ban elesett hősök emléktáblája található.
* A falu határában levő Buzgó-forrás kegyhelye onnan ered, hogy három falubeli kislány egy alkalommal itt szedett virágot és egyikük a Szűzanyát látta a fák között lebegni. A látomás után indultak meg a zarándoklatok, a víz csodás erejét pedig több csodás gyógyulás bizonyította.
* A falu délkeleti részén a Szilicei-fennsík északi lábánál fekszik az [[1964]]-ben felfedezett hosszúréti [[Krasznahorkai-barlang|Buzgó-barlang]], amiben egy 32,6 m magas állócseppkő található. Ez az óriási sztalagmit a világ legnagyobb cseppköveként volt bejegyezve a Guinness Rekordok Könyvébe.
* Temetőjében kopjafa emlékeztet a [[II. világháború]] idején a község területén dúló harcokban elesett magyar katonák sírhelyére. A kopjafa ''Ulman István'' helybéli fafaragó műve.
* A CSEMADOK[[Csemadok]] mellett működő Gyöngyvirág énekkórus nagyon sokszor szerepelt már különböző rendezvényeken falunapokon nagy sikerekkel.
* A Gömöri Kézművesek Társulása minden évben megrendezi a Gömöri Kézművesek Táborát faluban.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Várhosszúrét”