„Gömör és Kishont vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a átirányítások egységesítése |
|||
1. sor:
{{MagyarVármegye
| térkép=Gömör.png
| címer=Gömör-Kishont vármegye címere.jpg
| év=
| székhely=[[Rimaszombat]]
| terület=4.279
| népesség=188.100 ([[1910]])
| nemzetiségek=[[magyarok]], [[szlovákok]]
| domborzat=Gömör-Kishont county map.jpg
}}
'''Gömör és Kis-Hont vármegye''' ([[Latin nyelv|latinul]] ''Gömörinum'', ''Gömöriensis, Gemeriensis, Geomoriensis et Kishonthensis'', ''Kishontensis'', [[Német nyelv|németül]] ''Gemer und Kleinhont'', [[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Gemer a Malohont'') közigazgatási egység ([[vármegye]]) a volt [[Magyar Királyság]] területén. A [[19. század]]ig [[Gömör vármegye]] néven, majd [[19. század]]ban és a [[20. század]] elején a kishonti régióval együtt alkotta Gömör és Kis-Hont vármegyét. Területén jelenleg Dél-[[Szlovákia]] és egy kis részt Észak-[[Magyarország]] osztozik. Ma a Gömör elnevezést csupán ezen területre való utalásként használják, funkciója nincs.
A [[vármegye]] neve – nyilván bonyolultsága miatt – számtalan alakban fordul elő, azonban a hivatalos elnevezés eredetileg ''Gömör és Kis-Hont'' volt, a két világháború közötti időszakban pedig ''Gömör és Kishont.''
[[Fájl:Slovakia Gemer.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Gömör és Kis-Hont vármegye fekvése a mai Szlovákián belül]]
== Földrajz ==
Gömör és Kis-Hont vármegye a következő megyékkel volt határos: [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Liptó vármegye|Liptó]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Abaúj-Torna]], [[Borsod vármegye|Borsod]], [[Heves vármegye|Heves]] és [[Nógrád vármegye|Nógrád]]. A [[Gömör-Szepesi-érchegység]]ben (ma: Szlovák-érchegység, ''Slovenské rudohorie'') terült el, nagyjából a mostani magyar-szlovák határvidéken, [[Poltár]], [[Rozsnyó]] és az [[Alacsony-Tátra]] (Nízke Tatry) alkotta háromszögben. A megyén átfolyt a [[Sajó]]. Területe kb. 4289 km² volt [[1910]] környékén.
== Székhelyek ==
Gömör vármegye székhelye [[Sajógömör|Gömör]], illetve a [[gömöri vár]] volt, a 18. század elejétől pedig [[Pelsőc]]. Miután Kis-Honttal egyesült a vármegye, székhelye [[Rimaszombat]].
== Történelem ==
Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje volt. Kis-Hont, mely [[Hont vármegye|Hont vármegyének]] [[Tiszolc]] és [[Rimaszombat]] között fekvő, [[Nógrád vármegye|Nógrád]], Gömör és [[Zólyom vármegye|Zólyom]] vármegyék közé ékelődő [[exklávé]]ja volt, csak [[1786]]–[[1802]] környékén csatlakozott hozzá, attól kezdve a vármegye neve Gömör és Kis-Hont.
[[1918]]-ban (az [[1920]]-as [[trianoni béke|trianoni békével]] megerősítve) a megye legnagyobb része az újonnan alakult [[Csehszlovákia]] része lett, kivéve egy kis területet [[Putnok]] környékén, mely a székhelye is volt e rövid időre, és néhány települést a rimaszombati járásból a vármegye legdélibb részéből. 1923-ban a csonka megyét összevonták [[Borsod vármegye|Borsoddal]] [[Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye|Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye]] néven.
1938-ban a megye legnagyobb részét ismét Magyarországhoz csatolták az [[I. bécsi döntés]]sel. Ekkor az önálló Gömör és Kishont, illetve Borsod vármegyék újraalakultak, 1945-ben azonban ismét egyesültek, immár nem csak ideiglenesen, [[Borsod-Gömör megye]]ként. Ez a rövid életű megye azután az [[1950-es megyerendezés]] során egyesült [[Abaúj megye|Abaújjal]] és [[Zemplén megye|Zemplénnel]], így jött létre a mai [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]].
[[1993]]-ban [[Csehszlovákia]] felbomlásával Gömör és Kis-Hont csehszlovákiai része [[Szlovákia|Szlovákiához]] került. Szlovákiai részei az 1996-os közigazgatási reform óta a [[Kassai kerület]]hez és a [[Besztercebányai kerület]]hez tartoznak.
Gömör vármegye nevét ma Magyarország települései közül már csak egy kis falu, [[Gömörszőlős]] őrzi nevében.
[[Fájl:Gömör vármegye címere.jpg|thumb|Gömör vármegye címere a 19. századig]]
== Járások ==
1886-tól, amikor a vármegyéknek törvény írta elő, hogy állandó járási székhelyeket jelöljenek ki, a vármegye [[járás]]i beosztása az alábbiak szerint alakult (zárójelben a járás székhelye):
* [[Nagyrőcei járás]] ([[Jolsva]])
* [[Rimaszécsi járás]] ([[Feled]], neve 1912-től [[Feledi járás]])
* [[Rozsnyói járás]] ([[Rozsnyó]])
* [[Rimaszombati járás]] ([[Nyustya]])
* [[Tornaljai járás]] ([[Tornalja]])
* [[Garamvölgyi járás]] ([[Királyhegyalja]], de a szolgabírói hivatal a községhez tartozó [[Nándorvölgy]] telepen volt, 1900-ban alakult)
* [[Ratkói járás]] ([[Ratkó]], 1909-ben alakult)
* [[Putnoki járás]] ([[Putnok]], 1910-ben alakult)
Az 1871. évi községi törvény alapján a megyében öt [[rendezett tanácsú város]] alakult, melyek ma mind [[Szlovákia|Szlovákiához]] tartoznak, és ezek köre nem változott a későbbi évtizedekben sem:
* [[Dobsina]]
* [[Jolsva]]
* [[Nagyrőce]]
* [[Rimaszombat]]
* [[Rozsnyó]]
==Irodalom==
[[Borovszky Samu]]:Magyarország vármegyéi és városai. Gömör és Kis-Hont vármegye, 1903
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.gomororszag.sk/ Gömörország]
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
[[Kategória:A Magyar Királyság vármegyéi|Gomor-Kishont]]
[[en:Gömör és Kis-Hont County]]
[[cs:Gemer (župa)]]
[[de:Komitat Gemer und Kleinhont]]
[[eo:Gömör kaj Kis-Hont]]
[[it:Gömör-Kishont]]
[[sk:Gemerská župa]]
| |||