„Manx nyelv” változatai közötti eltérés

84 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
a
kékítés, formázás
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Bot: következő hozzáadása: kv:Манинса кыв)
a (kékítés, formázás)
| név = Manx nyelv
| saját név = Yn Ghaelg, Yn Ghailck
| beszélik = [[Man|Man sziget]]
| beszélők száma = Utolsó anyanyelvi beszélője 1974-ben halt meg, de később helyiek egy csoportja felkarolta a manx nyelv ügyét, és 2001-ben már 1689-en (az összlakosság 2,2%-a) beszélték második nyelvként
| helyezés = nincs az első százban
| család4 = [[Gael nyelvek|Q-kelta]]
| család5 = ''Manx nyelv'''
| írásrendszer = [[Latin ábécé|Latin írás]]
| hivatalos={{Man sziget}}
| szabályozza = [[Coonseil ny Gaelgey]] (Gael Tanács)
| SIL = glv
}}
A '''manx nyelv''' vagy '''manx gael''' (saját nyelven ''Yn Ghaelg, Yn Ghailck'') a [[Skócia]] és [[Észak-Írország]] közti kis szigeten, [[Man]] szigetén beszélt gael nyelv. A modern [[ír nyelv|ír]] és [[skót gael nyelv|skót gael]] nyelvekhez áll közel. Az [[indoeurópai nyelvcsalád]]on belül a [[kelta nyelvek]] csoportjába tartozik.
 
== Története ==
A nyelv a 10. és 17. század között vált ki a középírből és fejlődött saját útján, ám a 19. századra használatát kiszorította az [[angol nyelv|angol]]. [[1848]]-ban [[Joseph George Cumming]] angol régész azt írta: "Csupán néhány személyt találhatni (és ne a fiatalok között keressük őket), akik nem angolul beszélnek." [[Henry Jenner]] [[cornwall]]i keltológus becslése szerint [[1874]]-ben Man sziget lakosságának 30%-a beszélte a nyelvet (41 084-ből 12 340). [[1901]]-ben a hivatalos adatok szerint a lakosság 9,1%-a beszélte valamilyen szinten a manxot, ez az érték [[1921]]-re 1,1%-ra csökkent. A lehetséges okok között első helyen említendő: a Man szigeti szülők úgy gondolták, hogy gyermekeik boldogulásának kulcsa az angol nyelv ismerete, így manxra egyre kevesebben taníttatták gyerekeiket. A 20. század közepére már csak néhány öreg anyanyelvi beszélő maradt, köztük az utolsó, Ned Maddrell [[1974]]. [[december 27.|december 27-én]] halt meg.
 
A manx nyelv védelmében [[1899]]-ben alakult meg az [[Yn Cheshaght Ghailckagh]] társaság, de igazán hatékony munkára, látványos eredményekkel csak a 20. század végén került sor, s ehhez sok segítség érkezett külföldről is. Az ekkor bevezetett rehabilitációs programnak köszönhetően sokan második nyelvként tanulják ma is a manxet. Az angol–manx kétnyelvűek száma is nő, köszönhetően annak, hogy egyre több gyereknek a helyi nyelvet is beszélő szülei vannak, így az otthon falai között beszélt nyelv ismét a manx lett. A Man szigeti [[önkormányzat]] kezdeményezésére [[2003]]-ban megkezdődött a tanítás a [[Bunscoill Ghaelgagh]]-ban, és második nyelvként oktatják több általános és középiskolában. Az [[Isle of Man College]]-ban és a [[Centre for Manx Studies]]ban is egyre több lehetőség nyílik a manx nyelv tanulására, a szigeten kívül pedig az [[Edinburgh-i Egyetem]]en folyik oktatás a Man sziget kultúrájáról, történelméről és nyelvéről. Ma már léteznek manx nyelvű drámakörök, s 1984-ben elkészült az első manx nyelvű film is: a 22 perces, 18. századi manx népzenével aláfestett ''Ny Kiree fo Niaghtey / Bárány a hó alatt'' című alkotás, amelyet a [[Cardiff]]ban rendezett V. Kelta Filmes és Televíziós Fesztiválon mutattak be. <!--EZT nem lehet érteni. Mi az, hogy manx nyelvű nyelvoktatás? Manx nyelvű oktatás vagy manx nyelvoktatás. User:Pasztilla. Az előkészítő iskolákban is folyik kizárólag manx nyelvű középszintű nyelvoktatás Mooinjer Veggey cégnek köszönhetően.-->
 
A 2001. évi [[népszámlálás]] alapján a 76&nbsp;315 főnyi lakosság 2,2%-a, azaz 1689 Man szigeti beszéli a manx nyelvet. A hagyományos manx nevek kezdenek újra népszerűvé válni a szigeten, női nevekben különösen a ''Moirrey, Voirrey'' (a Mary/Mária manx megfelelői), ''Breeshey, Breesha'' (Bridget/Brigitta), ''Aalish/Ealish'' (Alice/Alíz), a férfi nevek között az ''Illiam'' (William/Vilmos), ''Orry'' (régi Man szigeti király), ''Juan'' (Jack/Jakab), ''Ean'' (John/János), ''Pherick'' (Patrick/Patrik). Nem ritkák az olyan, a régmúltig visszavezethető kelta-germán nevek sem, mint a ''Fenalla'' (Fionnuala néven a kelta mitológia hősnője) és a ''Freya'' (az óészaki mitológia istennője).
A manxot továbbra is használják az évenkénti [[Tynwald]]on, amikor az ún. olvasó ''(Yn Lhaihder)'' kihirdeti az új törvényeket.
 
A manxot mint regionális nyelvet elismerte a [[RegionálisA regionális vagy Kisebbségikisebbségi Nyelveknyelvek Európaieurópai Kartájakartája|Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája]], illetve a [[Brit–Ír Tanács]], viszont a manx kultúra ápolása nem tartozik a gael nyelvű közösségeket összefogó [[Columba Project]] célkitűzései közé.
 
== Manx irodalom ==
Hasonlóan a többi modern kelta nyelvhez, a manxban is megtalálható a mássalhangzó-hasonulás jelensége, azaz a szókezdő mássalhangzó átalakul a morfológiai és/vagy szintaktikai kontextusból fakadó mássalhangzóvá. A manx nyelvre a mássalhangzók zöngétlenedése jellemző, míg a többi rokon nyelvre a zöngésedés is. A 20. század vége felé ez a rendszer már megbomlott, hiszen a nyelvtanulók nem tudták olyan pontosan megtanulni, hogy mikor alkalmazandó a hasonulás.
 
<div align="center">
{| class="wikitable"
|+Mássalhangzók zöngésedése a manx nyelvben
|'''g''' ''broad'' {{IPA|[ɡ]}}||'''gh''' {{IPA|[ɣ]}}||'''ng''' {{IPA|[ŋ]}}
|-
|'''f''' {{IPA|[f]}}|| zero- ||'''v''' {{IPA|[v]}}
|-
|'''s''' {{IPA|[s]}}||'''h''' {{IPA|[h]}} or '''t''' {{IPA|[t]}}||'''s''' {{IPA|[s]}}
|'''mw''' {{IPA|[mw]}}||'''w''' {{IPA|[w]}}||'''mw''' {{IPA|[mw]}}
|}
</centerdiv>
 
== Gyakoribb szavak, kifejezések ==
<div align="center">
{| cellspacing="7" class="wikitable"
! Manx
| {{nyelv|gd|''uisge''}}
|}
</div>
 
== Számok ==
<div align="center">
 
{| cellspacing="7" class="wikitable"
! Manx
| {{nyelv|gd|''dà dheug''}}
|}
</div>
== Jegyzetek ==
{{források}}