„Halász János (rajzfilmrendező)” változatai közötti eltérés

a
a
Iskoláit [[Budapest]]en, majd [[Veszprém]]ben végezte.
 
1928-ban plakátrajzoló és reklámfilmkészítő lett. Illusztrál "Az Est lapok"-nak, majd 1929-től egy évet tölt rajzolóként [[Párizs]]ban. Hazajövetele után [[Bortnyik Sándor]]nak a [[Bauhaus]] szellemében működtetett iskolájában asszisztensként megismerte a rajzfilmkészítést is. Együtt dolgozik [[Berény Róbert]]tel, első közös munkájuk Bortnyik betűinek modernizálása. Amikor [[Victor Vasarely]] [[Párizs]]ba ment, státusát ő foglalhatta el. 1934-ben [[Macskássy Gyula|Macskássy Gyulával]] és [[Kassowitz Félix]]-szel filmstúdiót alapított. A Hunnia megrendelésére naponta készítettek egy reklámfilmet. 1936-ban Angliába hívták, ahol az új technikát felhasználva már színes rajzfilmeket rendezett. Feleségével, [[Joy Batchelor]]ral 1940-ben megalapította a világhírűvé vált Halas and Batchelor rajzfilmvállalatot. 1939-1945 között 60 filmet készített a Tájékoztatásügyi és a Honvédelmi Minisztériumnak, köztük számos antifasiszta témájút. Később megrendelői között volt a Shell és a [[BP]] cég is, számukra termékismertetők, reklám- és oktatófilmek készültek.
 
Általánosan ismertté 1951-1953 között, [[George Orwell]] azonos című regényéből készült ''Állatfarm'' című filmjével vált, amely az első egész estés animációs film volt Angliában. Ezt a munkát tekintik az angol rajzfilm bölcsőjének. Az ő nevéhez fűződik az első sztereó rajzfilm (''A bagoly és a cica'' (1953)) és az első bábfilm (''Szobor a hajó orrán'' (1953)) is. ''A bűvös vászon'' (1951) című munkája az addig hozzáférhetetlen amerikai piacot is meghódította, és ettől kezdve megindulhatott az export a tengerentúlra.