„Aurelio Brandolini Lippo” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Munkái: ''Oratio de virtutibus domini nostri Jesu Christi'' et al
10. sor:
A dialógus témája a két államforma, a köztársaság és a királyság összehasonlítása. A beszélgetés résztvevői: Mátyás, törvénytelen fia, [[Corvin János]] és Domenico Giugni firenzei lovag, aki valóban hosszú időt töltött ekkoriban Budán. János kérésére apja oktatja fiát a tökéletes államról, a jó kormányzás művészetéről, a jó uralkodóról olyan (antik modelleket követő) formában, hogy vitapartnert hív maga mellé, s együtt veszik sorra különböző álláspontok melletti és elleni érveket. A három napon át tartó disputából a királyság eszméje kerül ki győztesen. Mátyás az ideális uralkodó mintaképeként jelenik meg. Aurelio Budán kezdte el írni, majd Firenzében folytatta, de életében nem fejezte be művét. Öccse, Raffaele készítette el a ma ismert kéziratot, ő ajánlotta és ajándékozta azt Giovanni Medici bíborosnak, a későbbi [[X. Leó pápa|X. Leó pápának]]. A szépen díszített kódexet évszázadokig a Mediciek könyvtára rejtette.
 
* ''Re ratione scribendi.' Basilea. 1543. [Basle]: Per Ioan. Oporinum, et haeredes Ioan Heruagij, 1565. Londini: Apud Henricum Middletonum, 1573
* ''La storia sacra dei Ebrei'' és ''De laudibus musicae.'' Kéziratban a Biblioteca Laurenzianában
*''Oratio de virtutibus domini nostri Jesu Christi''. Romae: ex typographia D. Basae, 1596
*''Lippi Brandolini De humanae vitae conditione, et toleranda corporis aegritudine: ...dialogus. Adiecimus alterae huic editioni. De exilaratione animi, in mortis angore Aymari Falconei Thautani dialogum, opuscolum ...'' Basle: R. Winter, 1543. Parisiis: apud Federicum Morellum ..., 1562
*''Oratio pro Antonio Lauredano oratore Veneto ad principem et senatum Venetum''.
 
==Források==