„Kalcium-karbonát” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: sah:Кальций карбонаата |
a Bot: következő módosítása: bs:Kalcij-karbonat; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
{{chemical_compound_header
| kép = [[
[[Fájl:Calcium-carbonate-xtal-3D-vdW.png|175px]]
| name = kalcium-karbonát
17. sor:
| sol_water = 0,014 g/l}}
{{chemical_compound_meltingpoint
| melt_point = 825
| boil_point = olvadáspont közelében bomlik}}
{{chemical_compound_structure
36. sor:
{{chemical_compound_end}}
A '''kalcium-karbonát''' (mészkő, calcium carbonate, calcii carbonas, szénsavas mész, [[Kalcium|Ca]][[szén|C]][[oxigén|O]]<sub>3</sub>) a [[karbonát]]ok közé tartozó [[szervetlen kémia|szervetlen]] [[vegyület]]. Különböző [[ásvány]]ai számos [[kőzet]], köztük a [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] fő összetevői. A kalcium-karbonát a [[puhatestűek
{{phhg8| calcii carbonas }}
== Felhasználás ==
A kalcium-karbonát az építkezéseken használt [[habarcs]] és [[cement]] előállításának alapanyaga. [[Mészkő (kőzet)|Mészkő formájában]] építőanyagként is alkalmazzák, különösen jól bevált a nedves vidékeken.<ref>[http://www.fi.edu/fellows/payton/rocks/expert/limestone.htm Limestone Rocks] ([http://www2.fi.edu/ The Franklin Institute])</ref> {{forr| A kalcium-karbonátot az [[orvostudomány|orvoslásban]] savmegkötőként és kalciumionok bevitelére használják.}}
=== Habarcs készítése ===
A kalcium-karbonátból többek között [[habarcs]]ot készítenek, amit az építkezéseken kötőanyagként használnak. Az eljárás során a kalcium-karbonátot hevítik, melynek hatására 885
:<math>\mathrm{CaCO_3 \rightarrow CaO + CO_2}\!</math>
55. sor:
:<math>\mathrm{Ca(OH)_2 + CO_2 \rightarrow CaCO_3 + H_2O} \!</math>
[[
=== Cementgyártás ===
:''Fő szócikk: [[Cement]]''
A [[mészkő (kőzet)|mészkő kőzetben]] lévő kalcium-karbonátból [[agyag]] hozzáadásával ún. ''[[cement|portlandcementet]]'', másképpen ''[[cement|szilikátcementet]]'' készítenek. A [[mészkő]] és [[agyag]] keverékét megőrlik, majd kb. 1500
A keverék főbb elemei:
70. sor:
E négy összetevő [[víz]] hatására igen kemény, stabil [[vegyület]]té alakul át. Ez a folyamat a [[cement]] ''megkötése''.
== Előfordulás ==
=== Ásványokban, kőzetekben ===
:''Lásd még: [[Mészkő]], [[Dolomit]], [[Kalcit]]''
A kalcium-karbonát számos [[ásvány]] ([[kalcit]], [[aragonit]], [[dolomit]], [[vaterit]] vagy μ-CaCO<sub>3</sub>) és [[kőzet]] alapvető alkotója. [[Kőzet]]ei közül az [[üledékes kőzetek]] a gyakoribbak.
Legismertebb [[kőzet]]e a több, mint 90% kalcium-karbonátot tartalmazó [[mészkő]]. A [[kréta (kőzet)|kréta]] a [[mészkő]] különleges változata. Az [[édesvíz|édesvizekből]] kicsapódó [[mésztufa|mésztufától]] és [[travertino|
A [[dolomit|dolomit kőzet]] több, mint 90%-a [[dolomit|dolomit ásvány]], amely kalcium-magnézium-karbonátból ([[Kalcium|Ca]][[szén|C]][[oxigén|O]]<sub>3</sub>*[[Magnézium|Mg]][[szén|C]][[oxigén|O]]<sub>3</sub>) áll.
82. sor:
Az [[átmeneti karbonátos kőzet]]ek összetétele a mészkő (illetve a [[dolomit]]) és az [[agyag]] közötti.
Szintén meglehetősen ismert, de jóval kevésbé gyakori a szinte tiszta kalcium-karbonátból álló, és a mészkő [[Metamorfózis (kőzettan)|
A kalcium-karbonát ásványai (főleg a kalcit) ezenkívül előfordulnak számos [[telérkőzet]]ben és egyéb [[hidrotermális]] képződményben. Aktívan részt vesznek a [[talaj]]ok meszesedésében – ez a folyamat a [[Kárpát-medence]] középső részén általános. Kalcium-karbonát ásványokból (kalcit, aragonit) áll a barlangi képződmények többsége.
88. sor:
A jórészt [[karbonátok|karbonátásványokból]] (egyebek közt kalcitból is) álló magmás kőzetek a [[karbonatit]]ok. A Föld egyetlen, működő karbonatitvulkánja a [[Kelet-Afrikai árok]]ban ([[Kenya|Kenyában]], a [[Turkana-tó]]tól délre) található [[Ol Doinyo Lengai]].
=== Élőlényekben ===
A [[tojás]]héj kb. 95%-a kalcium-karbonát.<ref>[http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/kiserletek_magyarazata.pdf Látványos kémiai kísérletek] ([http://www.mdche.u-szeged.hu/ a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézete])</ref> Kalcium-karbonátot tartalmaz a [[puhatestűek]]<ref>[http://foldrajz.ttk.pte.hu/foldtan/geokronologia/segedanyag.pdf Geokronológiai segédanyag] ([http://foldrajz.ttk.pte.hu/ a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete])</ref> váza és a [[gerinces]]ek{{forrás}} [[csont]]os váza.
== Fizikai tulajdonságok ==
A kalcium-karbonát [[fehér]], kristályos, [[szobahőmérséklet]]en [[Szilárd halmazállapot|szilárd]] [[vegyület]]. [[Fizika]]i tulajdonságai jelentősen függenek kristályszerkezetétől.
== Kémiai tulajdonságok ==
:''Lásd még: [[Karbonát]]''
=== Oldhatóság ===
[[Víz]]ben igen kis mértékben, [[sav]]akban jól [[oldat|oldódik]]. [[Szénsav]]as vízben oldható.
:<math>\mathrm{CaCO_3 + H_2CO_3 \rightleftharpoons Ca^{2+} + 2 HCO_3^-} \!</math>
[[
=== Vízkövesedés ===
A vízben oldott [[kalcium]]- és [[hidrokarbonát]]ionok kalcium-karbonátként kiválhatnak. A kivált kalcium-karbonát a [[magnézium-karbonát]]tal együtt alkotja a [[vízkő|vízkövet]].
:<math>\mathrm{Ca^{2+} + 2 HCO_3^- \rightleftharpoons \underline{CaCO_3} + CO_2 + H_2O} \!</math>
=== Kalcium-karbonát kimutatása ===
Ha egy erős [[sav]]at, például [[sósav]]at cseppentünk olyan kőzetre, ami [[karbonát]]ot (esetünkben kalcium-karbonátot) tartalmaz, pezsgést tapasztalunk a fejlődő [[szén-dioxid]] miatt.
122. sor:
* Molnár B., 1980.: Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén. (Földtani Közlöny 110., p. 45–64; HU [[ISSN]] 0015-542X)
== Jegyzetek ==
{{források}}
135. sor:
[[bg:Калциев карбонат]]
[[bn:চুনাপাথর]]
[[bs:
[[ca:Carbonat de calci]]
[[cs:Uhličitan vápenatý]]
| |||