„Kolophóni Xenophanész” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a új kulcs a(z) Preszókratikusok kategóriához: "Xenophanesz kolophoni" (a HotCattel) |
a →Kozmogónia és kozmológia: helyesírás |
||
25. sor:
Az égitestekről alkotott elképzeléséről több antik gondolkodó feljegyzései is beszámolnak: [[Hippolütosz]] elmondja, hogy Xenophanész szerint a Nap számtalan kis tűzrészecskéből áll, és feltételezte számtalan továbbá nap és hold létezését. [[Pszeudo-Plutarkhosz]] és [[Aethiosz]] szerint Xenophanész a Napot, a Holdat és a többi égitestet a felhőkből származtatta. Ebben a rendszerben ezek az égitestek nem állandóak és nem anyagi természetűek pusztán a föld lángra lobbant kipárolgásai. A csillagok hajnalra kiégnek, és este az új kigőzölgésekből újra megszületnek, mint ahogyan (az összesűrűsödött szikrákból) a Nap is. A Hold nem más, mint egy összesűrűsödött, fénylő felhő, amely havonta szertefoszlik és újjáalakul. A Föld különböző tájain más és más napok és holdak világolnak: a közös csak az, hogy mindegyik köd, látszat csupán.
[[Hippolütosz]] elbeszélése alapján <ref>Hippolütosz: Refutaio omnium haeresium (Minden eretnekség cáfolata, 264. o.)</ref> Xenophanész azt gondolta, hogy a kozmosz időközönként elpusztul, pontosabban a föld feloldódik a vízben. Erre a tényre egyrészt alighanem abból következtetett, hogy tengeri élőlények megkövesedett maradványait a tengertől távol is megtalálhatjuk – a másik ok a barlangok faláról csöpögő víz volt. Ezen a ponton Xenophanész egyetért [[Anaximandrosz|Anaximandrosszal]] abban, hogy az élőlények az iszapból származnak, de míg [[Anaximandrosz]] úgy gondolta, hogy az élőlények a kiszáradás miatt pusztulnak ki időnként, Xenophanész ezt vízözönnel magyarázta. A vízözön gondolata nem
== Jegyzetek ==
| |||