„Livóniai háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: zh:利沃尼亞戰爭 |
a Bot: következő módosítása: pl:Wojny inflanckie; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
{{korr}}
{{Svéd-Lengyel háborúk}}
[[
Az 1558–1583 között zajló '''livóniai háború''' közel negyedszázados fegyveres konfliktus volt [[Oroszország]], [[Svédország]] és különböző [[Dánia|dán]], [[Lengyelország|lengyel]] és [[Litvánia|litván]] koalíciók között [[Ó-Livónia]] megszerzéséért.
7. sor:
A [[Német Lovagrend|német lovagrend]] [[Baltikum|kelet-baltikumi]] területei feletti hatalma [[1410]] után már csak jelképesen érvényesült. A [[Kardtestvérek rendje|kardlovagok]], akik [[1241]] óta konföderatív államot képeztek négy [[livónia]]i püspökséggel, [[1419]]-ben egy újabb szövetséget kötöttek a helyi pártokkal és városokkal, amely egy közös törvényhozási testületet hozott létre, s amelyben a lovagoknak meghatározó szerep jutott. [[Brandenburgi Albert]] [[nagymester]] [[szekularizáció]]jára válaszul a kardtestvérek nagymestere, [[Walter von Plettenberg]] függetlenítette a rendet a [[Német Lovagrend]]től.
Ám a lovagok hatalma [[Livónia|
[[Livónia]], bár stratégiai kulcsfontossága miatt a [[Német-római Birodalom]] magáénak igyekezett tartani, csak terhet jelentett.
A lovagok [[1501]]-es vereségük után próbáltak közeledni az orosz cárhoz, de végül helyette a katolikus [[Lengyelország]]gal erősítették a kapcsolatot. A környező terjeszkedő államok mint [[Svédország]], [[Lengyelország]], [[Dánia]] és Oroszország szemet vetettek a gazdaságilag nagyon fejlett [[baltikum]]i régióra.
== A háború kitörése ==
[[1558]]-ban hatalmas orosz és tatár seregek törtek be a Livónia területére [[IV. Iván orosz cár|IV. (Rettegett) Iván]] vezetésével, hogy kijáratot nyerjenek a [[Balti-tenger]] felé. A [[cár]]i sereg [[Kurzeme]] területéig nyomult, [[Sigalej kaszimovi kán|Sigalej]] [[kaszimov]]i [[kán (méltóság)|kán]] pedig elfoglalta a délnyugati területeket. [[1559]]-ben [[Tartu]]nál a lovagok győztek és ekkor a bojárok fellázadtak Iván ellen. A cár egy időre hazautazott, s miután leszámolt az ellenzékkel folytatta hódításait és a rend székhelyét, [[Wenden]]t is bevette.
A [[Kardtestvérek rendje|kardtestvérek]] képtelenek voltak feltartóztatni az ellenséget és [[1561]]-ben maguk oszlatták föl rendjüket. A volt [[nagymester]] [[Gotthard von Kettler]] hasonló lépésre szánta el magát, mint [[Brandenburgi Albert|Hohnezollern]] [[Porosz Hercegség|
[[1562]]-ben [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] új győzelmeket aratott a litvánok, valamint a svédek felett és rávette [[Dánia|
A [[Litvánia|
Miután a litvánok ismételten vereséget szenvedtek, békejavaslatot nyújtottak be [[Moszkva|
A cár megegyezett [[Magnus dán herceg]]gel, hogy Livóniából független királyságot szerveznek, amikor megköttetett Lengyelország és Litvánia második uniója [[Lublinban]], erre az oroszok fegyverszünetet kötöttek ellenfelükkel. Közben [[Dánia]] és [[Svédország]] is kibékült és [[Tallinn]] (német neve: ''Reval'') mellett [[1571]]-ben leverték az oroszokat, ennek hatására a [[krími tatárok]] felégették Moszkvát.
[[II. Zsigmond lengyel király|II. Zsigmond Ágost]] halálával ([[1572]]) [[Lengyelország]] anarchiába süllyedt, s a svédek által elfoglalt [[Riga]] valamint [[Tallinn]] közti tengerpart [[1575]] és [[1576|76]] között gyors hadjáratokkal orosz kézbe került.
[[1575]]-ben a [[szejm (lengyel)|szejm]] [[Báthory István]] erdélyi fejedelmet választotta meg lengyel királlyá, aki miután az országban rendet teremtett lengyel, erdélyi, német és román zsoldosokból szervezett erős hadserege élén három hadjáratban legyőzi [[IV. Iván orosz cár|
Iván rákényszerült [[XIII. Gergely pápa]] támogatására, akinek közbenjárására megúszta azzal, hogy csak Livóniáról kellett lemondania a svédek és a lengyelek javára.
== Források ==
* Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum 2004.
61. sor:
[[nl:Lijflandse Oorlog]]
[[no:Livlandskrigen]]
[[pl:
[[pt:Guerra da Livônia]]
[[ru:Ливонская война]]
| |||