„Atapaszka-tó” változatai közötti eltérés

3 162 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: hy:Աթաբասկա (լիճ))
{{Tó infobox
[[Fájl:Lake Athabasca, Canada.jpg|thumb|right|270px|Az Atabaszk-tó [[Alberta]] (nyugaton) és [[Saskatchewan]] (keleten) határán: a színezett képen a vegetáció zöld, a víz sötétkék, a jég és hó világoskék.]]
| név = Atabaszk-tó
| kép = Lake Athabasca, Canada.jpg
| képaláírás = Az Atabaszk-tó
| hely = [[Alberta]] [[Saskatchewan]] tartományok határán
| típus = [[sziklamedencés tó]] <ref>[http://www.szb.hu/utazas_amerika/great_lakes.html Nagy-Tavak]</ref>
| források = [[Atabaszk-folyó]], [[William-folyó]], [[Macfarlane-folyó]], [[Colin-folyó]], [[Peace-folyó]]
| lefolyások = [[Rabszolga-folyó]]
| vízgyűjtő = 274.540 km
| országok = {{Kanada}}
| tó hosszúság = 283
| tó szélesség = 50
| terület = 7850
| átlagos mélység = 20
| maximális mélység = 124
| térfogat = 204
| parthossz = 1900
| magasság = 213
| szigetek =
| települések = [[Fort Chipewyan]], [[Uranium City]]
|szélességi fok = 59
|szélességi ívperc = 16
|szélességi ívmásodperc =
|szélesség = N
|hosszúsági fok = 109
|hosszúsági ívperc = 27
|hosszúsági ívmásodperc =
|hosszúság = W
|pozíciós térkép = Kanada
}}
 
Az '''Atabaszk-tó''' nagy tó [[Kanada]] [[Saskatchewan]] tartományának északnyugati részében, illetve [[Alberta]] északkeleti részében, az [[északi szélesség]] 58° és 60° közt.
 
Területe 7850&nbsp; km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések [[Fort Chipewyan]] és [[Uranium City]].
 
== Története ==
[[Fájl:Lake Athabasca.png|thumb|left|290px200px|Atabaszk-tó, Kanada.]]
Neve a [[krí nyelv]]ű ''aðapaskāw'' kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.<ref>{{cite book |last=Bright |first=William |year=2004 |title=Native American Place Names of the United States |locate=Norman |publisher=[[University of Oklahoma Press]] |pages=52 |oclc=53019644 |isbn=080613576X}}</ref> E nevet aztán az [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] [[indiánok]] egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni ([[Atabaszk nyelvk|atabaszkok]]).
 
 
== Földrajza ==
Az '''Atabaszk-tó''' [[Alberta]] és [[Saskatchewan]] legnagyobb és legmélyebb, egész [[Kanada]] nyolcadik legnagyobb tava.<ref>{{cite book |url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |title=Atlas of Alberta Lakes |chapter=Lake Athabasca |publisher=[[University of Alberta Press]] |location=Edmonton |date=1990 |isbn=0888642148}}</ref> Lefolyása észak felé a [[Rabszolga-folyó]] (Slave River) és a [[Mackenzie-folyó]], amelyek az [[Északi-sarki-óceánbaóceán]]ba ömlenek. [[Fort Chipewyan]], [[Alberta]] egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a [[Wood Buffalo Nemzeti Park]] keleti szegélye mentén a [[Rabszolga-folyó]] felé.
[[Fájl:Lake Athabasca.png|thumb|left|290px|Atabaszk-tó, Kanada.]]
Az Atabaszk-tó Alberta és Saskatchewan legnagyobb és legmélyebb, egész Kanada nyolcadik legnagyobb tava.<ref>{{cite book |url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |title=Atlas of Alberta Lakes |chapter=Lake Athabasca |publisher=[[University of Alberta Press]] |location=Edmonton |date=1990 |isbn=0888642148}}</ref> Lefolyása észak felé a [[Rabszolga-folyó]] (Slave River) és a [[Mackenzie-folyó]], amelyek az Északi-sarki-óceánba ömlenek. Fort Chipewyan, Alberta egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a [[Wood Buffalo Nemzeti Park]] keleti szegélye mentén a Rabszolga-folyó felé.
 
Az északi parton fekvő [[Fidler-pontot (Fidler Point)pont]]ot [[Peter Fidlerről, aFidler]] kartográfusról nevezték el.<ref>[http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point Place Names - Faria Creek - Friock Creek<!-- Bot generated title -->]</ref>
 
== Élővilág ==
== Fejlesztések, környezete ==
{{Fő|Wood Buffalo Nemzeti Park}}
Az északi parti [[Uranium City]] az [[urán]] és az [[arany]] korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az [[1980-as évek]]ben az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést okozott az északi parton.
[[Fájl:Wood-Buffalo-NP Waldbison 98-07-02.jpg|thumb|left|140px|Bölény a nemzeti parkban]]
[[Fájl:Athabasca river 2001.jpg|thumb|jobbra|250px|Az Atabaszk-folyó]]
[[Fájl:Athabasca_Falls_8.jpg|thumb|jobbra|250px|Atabaszk-vízesés]]
 
A tó közelében található a 44 807 km²-nyi területű [[Wood Buffalo Nemzeti Park]], melyet [[1922]]-ben alapítottak a területen élő [[bölény]]populáció megóvására. [[1985]]-ben a [[Világörökség]] része lett. Ez a második legnagyobb [[nemzeti park]] a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő [[bölény]]állomány, több mint 2000 [[bölény]] él a területen. A [[bölény]]ek mellett itt található [[Észak-Amerika]] legnagyobb [[farkas]]populációja. Emellett a [[lármás daru]] (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége [[Kanadában]] a fennmaradásra a park által adott védettség.
Az [[Atabaszk Homokdűne Tartományi Park|Atabaszk-tó homokdűnéi]] a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A dűnék [[1992]]-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után.
 
A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi [[delta]]torkolat csaknem 80%-át. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
Az Atabaszk-tóban 23 halfaj él. [[1961]]-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú [[Amerikai tavi pisztráng|tavi pisztrángot]] fogtak ki a tóból hálóval.
 
 
== Jegyzetek ==
Az '''Atabaszk-tóbantó'''ban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a [[süllő]], a [[sügér]], az északi [[csuka]], a [[tavi pisztráng]] és a tarka [[menyhal]]. [[1961]]-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú [[Amerikai tavi pisztráng|tavi pisztrángot]] fogtak ki a tóból hálóval.
 
<center>
<gallery>
Kép:Brochet_Luc_Viatour_.jpg|[[Csuka]]
Kép:Canis lupus.jpg|[[Farkas]]
Kép:Falco peregrinus tethered.jpg|[[Vándorsólyom]]
Kép:Whooping Cranes.jpg|[[Lármás daru]]
</gallery>
</center>
 
== Gazdaság ==
Az északi parti [[Uranium City]] az [[urán]] és az [[arany]] korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az [[1980]]-as évek]]benévekben az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést[[környezetszennyezés]]t okozott az északi parton.
 
Az [[Atabaszk Homokdűne Tartományi Park|Atabaszk-tó homokdűnéi]] a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A területén található homokdűnék 400 és 1500 méter hosszúságúak, magasságuk a 30 métert is elérheti. A dűnék [[1992]]-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után.
 
== Források ==
{{források}}
{{portál|földrajz|-}}
 
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Category:Athabasca_River}}
 
*[http://esask.uregina.ca/entry/lake_athabasca.html Encyclopedia of Saskatchewan]
*[http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18] ''"Lake Athabasca"''. Atlas of Alberta Lakes.
*[http://www.pc.gc.ca/eng/pn-np/nt/woodbuffalo/index.aspx A Wood Buffalo Nemzeti Park honlapja]
*[http://whc.unesco.org/en/list/256 A Wood Buffalo Nemzeti Park az UNESCO Világörökség listáján]
 
{{portál|földrajz|-}}
[[Kategória:Kanada tavai]]