„Wikipédia:Mi számít megbízható forrásnak?” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: az, ka, mzn következő módosítása: ms; kozmetikai változtatások
26. sor:
 
=== Tanulmányok ===
* A szócikkeket másodlagos források alapján kell megírni, amikor csak lehetséges. Elsődleges forrásokra történő hivatkozáskor tanácsos különösen odafigyelni. A Wikipédia-szerkesztők soha ne próbálják meg saját maguk értelmezni az elsődleges források tartalmát. Lásd: [[Wikipédia:Nem saját kutatómunka]]!
* A tudományos közösség által lektorált cikkek és kutatási anyagok megbízhatónak tekinthetők. Azt a tanulmányt, amely szakértők által ellenőrzött neves forrásokban kerül publikálásra, vagy egy jó nevű akadémiai kiadó jelenteti meg, általában előzetesen egy vagy több tudós lektorálta.
* A nyilvánosan hozzáférhető, befejezett doktori disszertációk tudósok által elbírált publikációk, és rendszeresen hivatkoznak rájuk. Ezeket a tudományos közösség lektorálta, és a legtöbb disszertáció könyvtárközi kölcsönzéssel elérhető. Az amerikai [[University Microfilms International]] például kétmillió disszertációt publikált 1940 óta. A készülőben lévő disszertációk nem lektoráltak, és nem tekinthetők publikáltnak. Ezért a szabály értelmében ezek nem megbízható források.
* Egy forrás tudományos elfogadottságát bizonyítja, ha az bekerül a tudományos diskurzus főáramába. Ezt a mű tudományos [[idézettségi index]]e mutatja meg. Éppen ezért az olyan folyóiratok használata, amelyek nem rendelkeznek idézettségi indexszel (főleg azokban a témákban, amelyeket ezek az indexek lefednek), nagy odafigyelést igényelnek. Habár az, hogy ezek a folyóiratok végül ténylegesen mennyire használhatóak, igazából a tartalomtól függ.
* Az elszigetelt tanulmányokat gyakran tekintik kísérletinek, és a további tudományos kutatások fényében ezek megállapításai változhatnak. Egy egyedülálló tanulmány megbízhatósága a kutatási területtől függ. Az olyan komplex és nehezen áttekinthető területekhez kapcsolódó tanulmányok, mint például a gyógyszerkutatás, kevésbé véglegesek. Egyedülálló tanulmány használata esetén az ilyen témákban vigyázz az [[WP:SN#Aránytalan hangsúly|aránytalan hangsúlyhangsúlyozásra]]ozásra!
 
A megfelelő tartalmú szócikkek megírásához tehát az elérhető metaanalízisek (összegző elemzések), tankönyvek, és tudományosan elbírált cikkek előnyt élveznek, mint források.
37. sor:
A közismert hírforrások, különösen a hírpiac minőségi résztvevői, általában megbízhatónak tekinthetőek. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még a legjobb hírnévnek örvendő, legmegbízhatóbb hírcsatornák is hibázhatnak. Az, hogy egy adott híranyag megbízható forrás-e egy Wikipédia-szócikkben szereplő tény vagy megállapítás alátámasztásához, azt minden esetben külön meg kell vizsgálni. Amikor hírforrásokat használsz, figyelj oda, hogy elválaszd a szerző saját véleményét közvetítő írásokat az objektív beszámolóktól!
 
* Legjobb, ha a tudományos témájú szócikkekhez tudományos forrásokat, illetve elismerten minőségi nem tudományos forrásokat használsz. Egy hírcsatorna beszámolójának elfogadhatósága az adott információn múlik, és ahogy mindig, függ annak tartalmától.
* Habár a híreszteléseknek és pletykáknak is van hírértéke, tartsd szem előtt, hogy a Wikipédia egy enciklopédia, és csak megbízható forrásokból származó ''ellenőrzött'' információt tartalmazhat. A [[Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába?|Wikipédia nem arra való]], hogy pletykákat terjesszen.
* Néhány hírcsatorna forrásként használja a Wikipédia szócikkeit a munkájához. A Wikipédia-szerkesztőinek ezért oda kell figyelniük a körbehivatkozások elkerülésére.
 
== Szerzői kiadású és megkérdőjelezhető források ==
54. sor:
=== Szerzői kiadású és megkérdőjelezhető források, mint önmaguk forrásai ===
A szerzői kiadású, vagy megkérdőjelezhető források '''saját magukkal kapcsolatban''' szolgálhatnak információforrásként a róluk szóló szócikkekben (nem kell, hogy a szerzők szakértők legyenek az általuk publikált témákban), amennyiben
# a forrás nem teljes mértékben öncélú,
# nem tartalmaz állításokat harmadik félről,
# nem tartalmaz állításokat olyan eseményekről, amelyek nem tartoznak a tárgyhoz,
# nem merül fel nyilvánvaló kétség a hitelességét illetően,
# valamint a szócikk nem elsődlegesen ilyen forrásokra épít.
 
== Megbízhatóság egy adott témában ==
=== Élő személyek életrajza ===
{{bővebben|Wikipédia:Élő személyek életrajza #Megbízható források}}
A szerkesztőknek különösen figyelniük kell, amikor élő személyek életrajzát dolgozzák fel. Jogi megfontolásokból, és a tisztesség szem előtt tartása érdekében is. Ezért azonnal távolítsd el a forrás nélküli, vagy nem megfelelő mértékben forrásolt szövegrészeket, és ne mozgasd át vitalapra sem! Ez mindenre vonatkozik, ami élő személyekkel kapcsolatos; bármelyik lapon, bármelyik [[névtér]]ben, és nem csak a szócikk-névtérben.
 
=== Elsődleges, másodlagos, és harmadlagos források ===
{{bővebben|Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye}}
A Wikipédia szócikkeinek megbízható '''másodlagos forrásokon''' kell alapulnia.
74. sor:
 
=== Orvosi cikkek ===
Orvosi témájú szócikkek esetén olyan általános vagy részletes beszámolók az ideális források, amelyek megbízható, publikus, harmadlagos forrásokban jelentek meg. Ilyenek az elismert orvosi szakfolyóiratok, a szakértők által írt széles körben elterjedt alaptankönyvek, továbbá a nemzeti vagy nemzetközi szakértői testületek által kiadott [[Protokoll (orvoslás)|orvosi protokollprotokollok]]ok és állásfoglalások. Az, hogy „orvosi forrás” nem egy belső tulajdonsága valamely forrásnak; egy forrás attól válik orvosi forrássá, ha és amikor egy tényszerű orvosi kijelentést támaszt alá.
 
=== Idézetek ===
Az idézetek pontossága mindenek felett való; élő személyek idézésének pontossága pedig különösen érzékeny terület. Az idézeteknél az eredeti forrásra kell hivatkozni, ha lehetséges; másodlagos források használatakor azokat kell előnyben részesíteni, amelyek az eredeti forrásra hivatkoznak, azokkal szemben, amelyek nem. A részrehajló másodlagos forrásokat kellő gyanakvással kezeljük, ha nincs semleges forrás a megerősítésükre!
 
84. sor:
Egy szócikkben azok a kijelentések is, amiket minden (illetve a legtöbb) tudós és szakértő megalapozott nézetnek tart, megbízható forrásokat igényelnek. Megbízható forrás hiányában konszenzus meglétére, közös megegyezésre van szükség. Egyéni vélemények esetén a forrásokat részletesen, külön-külön meg kell nevezni. A szerkesztők kerüljék a saját kutatómunkát, különös tekintettel arra, hogy ne tegyenek általános kijelentéseket egymásnak ellentmondó írások összefoglalására alapozva. A megbízható forrásnak kell konszenzust felmutatnia a témában, nem pedig a Wikipédia szerkesztőjének. Például: még ha minden megbízható tudományos forrás elfogadja is, hogy az ég kék, akkor is helytelen összefoglalása lenne a témának egy szerkesztő részéről, hogy „általánosan elfogadott tudományos nézet, miszerint az ég kék”, hacsak nincsenek hivatkozható források, amelyek pontosan ugyanezt a kijelentést teszik.
 
=== A források forrása ===
Az, hogy elfogadott, magas színvonalú, megbízható források milyen mértékben hivatkoznak egy másik forrásra, az a hivatkozott forrás megbízhatóságát is meghatározza, akár pozitív, akár negatív értelemben. Minél nagyobb mértékben és minél következetesebben hivatkoznak egy adott forrásra, annál egyértelműbb annak megbízhatósága. Például: ha egy adott forrásra rendszeresen hivatkoznak anélkül, hogy a tényszerűsége megkérdőjelezhető lenne, akkor ennek a forrásnak egy hasonló témához tartozó kijelentései is megbízhatóak, míg ha a forrás tényszerűsége gyakran vitatott, akkor a megbízhatósága is kérdéses. Ha egy forrásnál a rá való egyéb hivatkozások a megbízhatóságának fő mércéje, akkor különösen oda kell figyelni, hogy ragaszkodjunk a Wikipédia más útmutatóiban és irányelveiben leírt szabályokhoz, és ne mutassunk be túlságosan vitatott vagy kisebbségi véleményeket. Az elfogadott nézetek bemutatása a cél.
 
99. sor:
 
-->
== Forrássablonok ==
A szövegben található tényszerű kijelentések forrásolására vonatkozó sablonok:
* ha nincs forrás: {{sl|forr}} vagy {{sl|forrás?}}
* ha nem megbízható a megadott forrás: {{sl|kétes}} vagy {{sl|nem megbízható forrás}}
* ha rossz a megadott forrás: {{sl|rf}} vagy {{sl|rosszforrás}}
 
A szócikk vagy egy szakasz egészének forrásolására vonatkozó sablonok:
* ha egyáltalán nincs forrás: {{sl|nincs forrás}}
* ha nincs több független forrás: {{sl|részben nincs forrás}}
* ha nem megbízható a megadott forrás: {{sl|vitatott forrás}}
 
== Lásd még ==
120. sor:
* [[Wikipédia:Könyvforrások]]
 
== Külső hivatkozások ==
* {{en}} [http://academic.bowdoin.edu/WritingGuides/primaries.htm Hogyan olvassunk elsődleges forrást], ''Reading, Writing, and Researching for History: A Guide for College Students'', Patrick Rael, 2004.
* {{en}} [http://academic.bowdoin.edu/WritingGuides/secondary.htm Hogyan olvassunk másodlagos forrást], ''Reading, Writing, and Researching for History: A Guide for College Students'', Patrick Rael, 2004.
 
[[Kategória:Forrásokkal kapcsolatos lapok]]
128. sor:
[[en:Wikipedia:Identifying reliable sources]]
[[ar:ويكيبيديا:مصادر موثوقة]]
[[az:Vikipediya:Etibarlı mənbələr]]
[[be-x-old:Вікіпэдыя:Крыніцы, вартыя даверу]]
[[bg:Уикипедия:Благонадеждни източници]]
141 ⟶ 142 sor:
[[it:Wikipedia:Fonti attendibili]]
[[ja:Wikipedia:信頼できる情報源]]
[[ka:ვიკიპედია:სანდო წყაროები]]
[[ko:위키백과:신뢰할 수 있는 출처]]
[[lt:Vikipedija:Patikimi šaltiniai]]
[[ms:Wikipedia:NyatakanSumber sumberyang rujukanboleh dipercayai]]
[[mzn:ویکی‌پدیا:منابع موعتبر]]
[[nl:Wikipedia:Betrouwbaarheid van bronnen]]
[[no:Wikipedia:Gode kilder]]
[[pt:WikipediaWikipédia:Fontes fiáveis]]
[[ro:Wikipedia:Surse de încredere]]
[[ru:Википедия:Авторитетные источники]]