„Mikorrhiza” változatai közötti eltérés

A mutualizmus megújuló táplálékforrással: a növény által [[fotoszintézis|fotoszintetizált]] cukrokkal és egyéb szerves anyagokkal látja el a gombát. Ezeket a forrástól (többnyire a [[levél (növénybotanika)|levelekből]]) először a [[gyökér]]szövetekbe jutnak, majd onnan a gombapartnerekhez. Cserébe a micélium hatalmas felszínével és a növény gyökereinél több felvevőképességével több vízhez és ásványi anyaghoz jut. Így például az olyan talajokból, amelyekben a [[foszfát]]-ionok szorosan kötődnek [[vas-oxid]]okhoz, a növényi gyökerek képtelenek kivonni a [[foszfor]]t, de a mikorrhizális micéliumok ezekhez a forrásokhoz is hozzáférnek, miként a növény számára immobilis [[cink]]-, [[molibdén]]- és [[réz]]vegyületekhez is.<ref name="Jakucs"/> A gombafonalak szerves vegyületeket is le tudnak bontani.<ref name="Jakucs"/> A jobb abszorpciós képesség oka egyrészt fizikai (a gombafonalak átmérője jóval kisebb még a legkisebb gyökérszőrnél is, ezért nagyobb talajtérfogatot érnek el, és nagyobb felületen abszorbeálnak), másrészt kémiai (a gombák [[sejtmembrán]]ja kémiailag másként viselkedik, mint a növényeké). A mikorrhizák különösen a tápanyagszegény talajokban élő növények számára hasznosak. A mikorrhizás növények gyakran a betegségeknek — például a talajlakó mikrobák által okozottaknak — is jobban ellenállnak, ráadásul a szárazságot is jobban elviselik, valószínűleg a hifák nagyobb vízfelvevő képessége miatt.

Az '''ektomikorrhizális gombák''' hifái nem hatolnak be a növény gyökerének [[sejtfal]]ába, csak köpenyt alkotnak a gyökér körül és [[Hartig-háló]]t a sejt közötti járatokban. Az ektomikorrhizák a [[fás szárú növény]]ekre jellemzők, egyes gyümölcsfák és a [[szőlő]] azonban endomikorrhizás. Az [[akác]]<ref>[http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9809/szimbi/szimbi.html Gyökérkapcsolatok. Szimbiózis és környezetvédelem]</ref>, a [[cédrus]] ''(Cedar spp.)'', a [[bükk]] ''(Fagus spp.)'', a [[magas kőris]] ''(Fraxinus excelsior)'', a [[boróka]] ''(Juniperus spp.)'', a [[platán]] ''(Platanus spp.)'', egyes [[nyárfa]]fajok ''(Populus spp.)'', a [[tölgyfa]] ''(Quercus spp.)'', a [[fűzfa|fűz]] ''(Salix spp.)'', a [[kislevelű hárs|kis-]] és [[nagylevelű hárs]] ''(Tilia cordata, Tilia platyphyllus)'', a [[szilfa|szil]] ''(Ulmus spp.)''<ref>[http://www.ecoragmbh.com/Home/Bilder/MycorrhizaPlantsList.pdf Mykorrhizafähige Pflanzen / Plants to put forth mycorrhiza]</ref> mindkét fajta együttélésre képes, akár egy időben is.

Az [[Ontario]]-beli [[Guelph Egyetem]]en kutató Klironomos és Hart kimutatta, hogy a mikorrhizás [[kétszínű pénzecskegomba]] ''(Laccaria bicolor)'' képes arra, hogy magához csalogasson és (valószínűleg egy [[toxin]]nal) elpusztítson egyes [[ugróvillások]]at ''(Collembola)''. A gomba felhasználja a lebomló állat [[nitrogén]]jét, és annak egy részét továbbadja a szimbionta növénynek, ami a tanulmányban egy [[simafenyő]] ''(Pinus strobus)'' volt. Klironomos úgy találta, hogy a növény nitrogénjének legfeljebb 25%-át ugróvillásokból és egyéb [[Rovarok|rovarokbólrovarok]]ból szerezte be.<ref>[http://www.24hourscholar.com/p/articles/mi_m1200/is_14_159/ai_104730213 Fungi kill insects and feed host plants] 24hourscholar.com</ref><ref>Klironomos, J. N. and Hart, M. M. 2001. Animal nitrogen swap for plant carbon. Nature, 410: 651-652.</ref>