„II. Jazdagird szászánida király” változatai közötti eltérés

Szerény és igazságos király volt, ám elnyomta a vallási kisebbségeket, főleg a [[kereszténység]]et. Uralkodása elején [[II. Jazdagirt]] létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges [[hinduk]] is harcoltak. Megtámadta a [[Keletrómai Birodalom|Keletrómai Birodalmat]], mely erődítményeket épített perzsa területen, [[Carrae]]hoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagirt sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, [[II. Teodosius]], békét kért, elküldve tárgyalni vezérét Jazdagirt táborába. 441-ben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagirt jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt [[kidarita]] támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Parthiát és Jwarizmot támadták meg. Jazdagirt 443-ban Neiskabarban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. Végül, jó pár csata után, legyőzte a kidaritákat és 450-ben az Oxus folyón túlra űzte őket. A hadjárat során Jazdagirt gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Hogy a [[zoroaszter]] vallást ismét meghonosítsa Arméniában, 451-ben [[Vartanantz]]nál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd 457-ben meghalt.

 

{{fordítás|es|Imperio Sasánida}}

{{kimikor}}

[[he:יזדגרד השני]]

[[hr:Jezdegerd II.]]

[[it:Yazdgard II]]

[[ka:იეზდიგერდ II]]