Főmenü megnyitása

Módosítások

a
belső link
* Puszta-Somorja története
 
Puszta-Somorja a [[honfoglalás]] idejében keletkezett, [[besenyők|besenyő]] eredetű község volt, amelyet később magyarok laktak, akik főleg halászattal foglalkoztak. A község határát akkor még a [[Hanság]] foglalta el, a nép egy kis kiemelkedő szigeten élt. Ősi neve Gesztenche – Geszternye – Geszternyica a Vizenálló Geszternye formában ezt a földrajzi körülményt idézi. [[1279]]-ben [[Cseszneki Jakab|Cseszneky Jakab]] birtokaként említik. A település a [[török hódoltság|török világban]] egészen megsemmisült, majd új urai – az [[Esterházy család|Esterházyak]], [[Nádasdy család|Nádasdyak]], Lippayak, Mednyánszkyak – a [[Pozsony vármegye|Pozsony megyei]] [[csallóköz]]i Várossomorjáról ([[Somorja|Nagysomorja]]) telepítettek ide lakosokat. Az áttelepítés ([[1686]]) után lett a helység neve Puszta-Somorja, amely előbb csak a szóhasználatban, majd az írásmódban is hamarosan egybeolvadt. (Hasonló egyszerűsödést tapasztalhatunk a másik két település történelmi nevezékében is.)
 
A [[XIX. század]] közepétől a pusztasomorjaiak felesleges szénájukat [[Bécs]]be szállították. Jövedelmük emellett részben állateladásból, részben további terményeik értékesítéséből, valamint az asszonyaik által készített – messze földön híres – gyékényszőtteseikből származott, amelyet [[Mosonmagyaróvár|Mosonban]], [[Nezsider]]ben, [[Pozsony]]ban és Bécsben bocsátottak áruba. A sajátos arculattal bíró település 1970-ben Mosonszentjánossal egyesült, felvéve a Jánossomorja nevet.