„Antibiotikum-ellenállás” változatai közötti eltérés

→‎Okai: Mérése: direkt tenyésztés
(→‎Okai: hogyan kerülnek az ellenálló baktériumok az emberi szervezetbe)
(→‎Okai: Mérése: direkt tenyésztés)
===Az állattenyésztésben===
A rezisztencia kialakulásának egy másik oka az antibiotikumok megelőző jellegű használata az állattenyésztésben. Szokták még növekedésserkentőként is alkalmazni őket. Lester A. Mitscher szerint az összes megtermelt antibiotikum fele ezekre a célokra megy el.<ref>University of Kansas: ''Humans May Lose Battle With Bacteria, Medicinal Chemist's Research Shows''. In: ''ScienceDaily''. 24. April 2008. http://www.sciencedaily.com/releases/2008/04/080423181124.htm</ref> Sok európai ország betiltotta ezt a gyakorlatot az 1990-es években. Ezzel ugyan csökkent az ellenállóképesség kialakulásának esélye, de máig aggodalomra ad okot annak terjedése.<ref>Wegener HC: ''Antibiotics in animal feed and their role in resistance development''. Curr Opin Microbiol. 2003 Oct;6(5):439-45. PMID 14572534</ref> A szerves trágyával a baktériumok a földekre kerültek, ennek következtében megnőtt a földben élő rezisztens baktériumok száma. Egyes jelek arra mutatnak, hogy a rezisztenciagének cseréje felgyorsult. A földdel szennyezett növényekkel az ellenálló baktériumok az emberi tápcsatornába kerülhetnek.<ref>Holger Heuer, Kornelia Smalla: ''Manure and sulfadiazine synergistically increased bacterial antibiotic resistance in soil over at least two months''. In: ''Environmental Microbiology''. Bd. 9, Nr. 3, 2007, PMID 17298366, {{DOI|10.1111/j.1462-2920.2006.01185.x}}, S. 657–666</ref>
 
 
2006 óta tilos antibiotikumokat használni teljesítményfokozóként és növekedésserkentőként az Európai Unióban. A fertőzéseket azonban továbbra is lehet antibiotikumokkal kezelni, de a kezelés után meg kell várni a vágással, amíg lebomlanak. Mindazonáltal a nyers tojás és a félig nyers hús fogyasztása még mindig a fertőzés kockázatával jár.
==Mérése==
Az ellenállóképességet standardizált és automatikus módszerekkel mérik. A mérés után a kimutatott csírákat betűkkel jelölik: S érzékeny, I köztes, R rezisztens. Azért végzik ezt a felmérést, hogy utána célzott antibiotikumos terápiát végezhessenek.
 
Alapvetően háromféle módszer létezik erre: a direkt tenyésztés, a biokémiai-immunológiai módszerek és a genetikai módszerek.
 
Direkt tenyésztéskor kenetet vesznek, és üvegben, tápfolyadékban, vagy sejtkultúrában tenyésztik. Többnyire ez a legolcsóbb és legegyszerűbb módszer. Vannak azonban olyan organizmusok, amik lassan nőnek, így ezeknél a direkt tenyésztés túl időigényes. Ilyenek például a mikobaktériumok.
 
== Forrás ==