„Schönbrunn” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ka:შენბრუნის სასახლე következő módosítása: fa:کاخ شونبرون |
a Bot: következő módosítása: bar:Schloss Scheenbrunn; kozmetikai változtatások |
||
31. sor:
[[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] a birtokot fiának szánta, és egy csodálatos palotát álmodott oda. Udvari ajánlás alapján a [[Róma|Rómában]] tanult [[Johann Bernhard Fischer von Erlach]]ot bízta meg új kastély tervezésével. Az első utópisztikus tervek alapján a mai [[Gloriette]] helyén egy pompás kastély épült volna, amely mind méretben, mind díszességében felülmúlta volna a [[versailles-i kastély|versailles-it]] is. Végül egy kicsit szerényebb tervek alapján a vadászkastély építése [[1696]]-ban kezdődött, a kertet pedig [[Jean Trehet]] ([[André Le Nôtre]] tanítványa) [[1695]]-ben kezdte tervezni. Az épület középső részét [[1700]]-ban adták át, ám az építkezést a [[spanyol örökösödési háború]] okozta pénzhiány miatt felfüggesztették, majd a császár [[1705]]-ös halálával végleg leállt.
A kastély sokáig befejezetlen maradt. [[1724]]-ben [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] megvásárolta [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] özvegyétől. Később leányának, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziának]] adta, aki mindig is rajongott a kastélyért és a kertjéért. Mária Terézia uralkodásának kezdetével, [[1740]]-ben a Schönbrunn az udvari élet központjává vált. [[1744]] és [[1765]] között [[Nikolaus Franz Leonhard Pacassi|Nikolaus
Férje, [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc]] egy reprezentatív kert kialakításán fáradozott. A természetet kedvelő uralkodó alapította meg [[1752]]-ben a [[schönbrunni állatkert|a világ első állatkertjét]] is. [[1765]]-ben az addigra megözvegyült Mária Terézia férje terveinél egyszerűbben fejezte be a birtok udvarának kialakítását. Ő építtette a [[Neptun-kút|Neptun-kutat]] és a [[Gloriette]]-et is. A kastély és kertje nagyjából [[1780]]-ra, Mária Terézia halálának évére nyerte el a végleges formáját. Ezután sokáig érintetlen maradt, még ma is nagyrészt őrzi akkori jellegét.
46. sor:
=== Belsőépítészet ===
[[Fájl:Schoenbrunn Palace plan2.svg|thumb|A kastély főemeletének alaprajza]]
A belső terek nemcsak nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét. Ebből a célból a kor sok neves művészét és mesterét rendeltek ide az építkezés idején, hogy a szobák megkapják a legmagasabb eleganciát. A belsőépítészeti stílusokban ötvöződik a [[
A nyugati szárny első emeletén találhatók meg a császári pár ([[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc Józse]] és [[Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárné]]) lakosztályai. A keleti részben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] kvártélyai, valamint az ún. Ferenc Károly-lakosztályok kaptak helyet, melyekben a császár szülei, [[Ferenc Károly|Ferenc Károly főherceg]] és [[Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő|Zsófia főhercegné]] élték mindennapjaikat.
64. sor:
{{Ausztria világörökségi helyszínei}}
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
75 ⟶ 74 sor:
[[en:Schönbrunn Palace]]
[[bar:Schloss
[[be:Палац Шонбрун]]
[[be-x-old:Палац Шанбрун]]
| |||