„Nagy Reccs” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Feri91 (vitalap | szerkesztései)
Feri91 (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
== Második megközelítes ==
 
Egy másik modell egy, a földfelszínről függőlegesen feldobott tárgy, ahol az elindítás pillanata a [[Nagy Bumm]] kezdőimpulzusának felel meg. A test egy ideig, igaz, hogy lassuló ütemben ugyan, de felfele száguld, majd egy adott ponton megáll és gyorsulva visszazuhan a felszínre. A tárgy visszatérését előidéző erő a [[gravitáció]], hasonlóan az esetleges '''Nagy Reccset''' okozó hatáshoz. Ennél a modellnél azonban észre kell vennünk, hogy ha elég nagy kezdősebességet adunk a felhajított tárgynak (például egy rakétának), az elhagyhatja a [[Föld]] gravitációs[[gravitáció]]s terét, “elszökhet” tőle, hiszen minél messzebb jut, annál kisebb a rá ható gravitáció, ugyanis ismerve a tömegvonzás képletét, tudjuk, hogy a gravitációs erő nagysága fordítottan arányos a test és a Föld közti távolság négyzetével. Ehhez azonban a kezdősebességnek nagyobbnak kell lennie egy kritikus értéknél, amit [[szökési sebességneksebesség]]nek nevezünk és a mozgási, illetve gravitációs helyzeti energia egyenlőségéből számolhatunk ki a repülés során (a Föld felszínén ez a sebesség kb. 11,19 km/s). Analóg módon feltételezhetjük, hogy létezik az [[Ősrobbanás]] impulzusának egy kritikus, a [[Világegyetem]]ben található anyag tömegétől függő értéke, amely eldönti, hogy a '''Nagy Reccs''' bekövetkezik-e vagy a szingularitástól való “szökésről” van szó.
 
nevezünk és a mozgási, illetve gravitációs helyzeti energia egyenlőségéből számolhatunk ki a repülés során (a Föld felszínén ez a sebesség kb. 11,19 km/s). Analóg módon feltételezhetjük, hogy létezik az Ősrobbanás impulzusának egy kritikus, a Világegyetemben található anyag tömegétől függő értéke, amely eldönti, hogy a Nagy Reccs bekövetkezik-e vagy a szingularitástól való “szökésről” van szó – erre később bővebben kitérek.
== Harmadik megközelítés ==
Egy harmadik módszer a Nagy Zutty szingularitásának, így a Nagy Bumm invertált idejű folyamatának a bemutatására a fekete lyukak modelljének alkalmazása. A fekete lyukak olyan égitestek, amelyekből a szökési sebesség eléri a fénysebességet, vagyis, mivel a fénysebességnél semmi sem haladhat gyorsabban, a hatalmas gravitációs vonzástól egy adott vonalon, az ún. eseményhorizonton belülről semmi sem képes kijutni. Ezt az állapotot nevezzük szingularitásnak: a fizikai törvények itt értelmüket vesztik, hiszen, mivel semmilyen információ nem képes kijutni onnan, az ottani esetleges történések nem lehetnek kapcsolatban a Világegyetemünkben tapasztalt jelenségekkel, eseményekkel. Itt meg kell jegyeznem, hogy ha a Nagy Reccsre a fekete lyukak anyagbeszívásának modelljét alkalmazzuk, az nem fog tökéletesen megegyezni az általunk feltételezett Nagy Bumm képével, hiszen spirális keringés után zuhan egymásba az Univerzum anyaga, mintha egy nagy fekete lyuk szívná folyamatosan magába azt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Reccs