„Gömör és Kishont vármegye” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Dencey (vitalap | szerkesztései)
24. sor:
Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje volt. Kis-Hont, mely [[Hont vármegye|Hont vármegyének]] [[Tiszolc]] és [[Rimaszombat]] között fekvő, [[Nógrád vármegye|Nógrád]], Gömör és [[Zólyom vármegye|Zólyom]] vármegyék közé ékelődő [[Enklávé és exklávé|exklávé]]ja volt, csak [[1786]]–[[1802]] környékén csatlakozott hozzá, attól kezdve a vármegye neve Gömör és Kis-Hont.
 
[[1918]]-ban (az [[1920]]-as [[trianoniTrianoni békebékeszerződés|trianoni diktátummal]] megerősítve) a megye legnagyobb része az újonnan alakult [[Csehszlovákia]] része lett, kivéve egy kis területet [[Putnok]] környékén, mely a székhelye is volt e rövid időre, és néhány települést a rimaszombati járásból a vármegye legdélibb részéből. 1923-ban a csonka megyét összevonták [[Borsod vármegye|Borsoddal]] [[Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye|Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye]] néven.
 
1938-ban a megye legnagyobb részét ismét Magyarországhoz csatolták az [[I. bécsi döntés]]sel. Ekkor az önálló Gömör és Kishont, illetve Borsod vármegyék újraalakultak, 1945-ben azonban ismét egyesültek, immár nem csak ideiglenesen, [[Borsod-Gömör megye]]ként. Ez a rövid életű megye azután az [[1950-es megyerendezés]] során egyesült [[Abaúj megye|Abaújjal]] és [[Zemplén megye|Zemplénnel]], így jött létre a mai [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]].