„Pasquich János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
==Élete==
Miután teológiai tanulmányait bevégezte, lelkész volt a segniai püspöki megyében; azután bölcseleti doktorrá avatták. 1784-ben természettani segéd ([[1758]]. [[július 25]]-én ötszáz forint fizetést nyert); 1786-tól az egyetem budai csillagvizsgálójának felügyelőjeként működött. 1789-től a mennyiségtan rendes tanára volt a [[pest]]i egyetemen, 1791-ben ő felsége tudományos munkálataiért aranyláncos éremmel tüntette ki. 1797-ben saját kérelmére elbocsájtották ezen állásából. Ezután Bécsben élt néhány évig, közben Zach híres csillagásznál [[Gotha|Gothában]] tartózkodott. Folytonos betegeskedése miatt azonban, minthogy pesti orvosaiban jobban bízott, ismét visszatért Pestre. Minthogy barátai tartóztatták és ő is szeretett volna körükben élni, elhatározta, hogy végleg itt telepedik le. E célból állásért folyamodott a budai csillagvizsgáló intézetnél, amit 1803-ban, mint másodcsillagász, meg is nyert. A csillagvizsgáló épület felállítására legalkalmasabb helynek a [[Gellérthegy]]et jelölte ki. Itt épült saját és Reichenbach német optikus tervei szerint a budai csillagvizsgáló, melyet [[1815]]. [[október 15]]-én ünnepélyesen megnyitottak. Többen is szakmai támadást intéztek ellene, [[Gauss]] és más német csillagászok közös cikkben léptek fel a rágalmazók ellen, melyet az ''Astronomische Nachrichten'' közölt. A budai
Cikkei a Bernouilli Magazinjában (Leipzig, 1786. Versuch über die Lehre vom gleichgewicht d. Kräfte am Hebel, Über d. grösste gemeinschaftl. Maass zweier ganzen Zahlen, Noch etwas über d. Theorie d. Hebels); a Zach, Monatl. Correspondenzében (1800. Über den Gebrauch der neuesten französischen Gradmessung bei geographischen Untersuchungen, Etwas über den Gebrauch der Lehre von Pendeln bei der Annahme der elipsoidischen Gestalt der Erde, 1802. Über die Bestimmung der Polhöhe von Molsdorf, Ohrdruff und vom Inselsberge, Zusatz zu Camerer's Aufsatz über fehlerhafte Lage d. Mittagsfernrohrs, 1803. Über die Krümmungs-Elipsoide für die nördliche Hälfte unserer nördl. Halbkugel, 1804. Über d. Flächenraum d. erdzonen, 1805. Gedanken über den Prony'schen Vorschlag zur Bestimmung der Länge des einfachen Secunden-Pendels, Über die Reduction der ausser dem Meridian beobachteten Zenitdistanzen auf den Meridian, Astronomische Nachrichten aus Ofen, 1808. Über den Gebrauch der Beobachtungen des Polar-Sternes in der Nähe seiner grössten Digression vom Meridian, Breitenbestimmungen von Tyrnau, Pressburg, Erlau und Raab, gemacht im Leufe der österreichischen Vermessung, u. ott az V-XXV. kötetekben: Planéták észlelése s földrajzi helymeghatározások); a pesti Gemeinnützige Blätterben (1813. Nachricht von der neuen kön. ung. Universitäts-Sternwarte zu Ofen, ábrával); a Lindenau Zeitschriftjében (1817. Nachrichten von dem Fortgange der Beschäftigungen auf der St. Gerhardsberger Sternwarte zu Ofen in Ungarn, Beobachtungen der Juno, angestellt auf der Sternwarte in Wien); az Astr. Nachrichtenben (1823. Cometen-Beobachtungen).
| |||