„Antibiotikum-ellenállás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Módjai: Célmutációk |
→Módjai: Transzláció és transzszkripció utáni módosulás |
||
46. sor:
A baktérium olyan fehérjéket termel, amik hatástalanítják az antibiotikumot. Ismert példák a β-laktamázok. Ezek hidrolizálják a β-laktámot, így az antibiotikum már nem tud a célfehérjéhez, a PBP-hez kapcsolódni. A rezisztens Escherichia colinál ez a ESBL (extended spectrum beta lactamases), ami több β-laktámot tartalmazó antibiotikumot is képes megtámadni, mint a penicillint, és a cephalosporint.
===Célmutációk===
A célfehérjék mutálódnak, így az antibiotikum már nem képes hatni
===Transzláció és transzszkripció utáni módosulás===
Hogyha egy antibiotikum a céélfehérje egy bizonyos régiójához kapcsolódik, akkor a transzláció és a transzszripció utáni apróbb módosulások miatt a kötés gyengébbé válhat, vagy akár meg is szűnhet. Egy sztreptomicin elleni védekezőmechanizmusban a riboszomális S12 fehérje egy aszparaginsav maradékának móddosulásán alapul.
==Előfordulása==
| |||