„Fritz László” változatai közötti eltérés

A [[kolozsvári egyetem]] [[jog]]i fakultását végezte el. Az [[1920-as évek]] folyamán a [[lutheránus]] egyházi életben a [[magyar nyelv]]i irányzat képviselője, főként iskolai kérdésekkel foglalkozott. Társszerkesztője – [[Sulyok István]] mellett – az Erdélyi Magyar Évkönyvnek (Kolozsvár, 1931), ebben összefoglaló tanulmányt írt az [[erdély]]i [[magyarság]] lélekszámáról és területi megoszlásáról, [[egyház]]i szervezeteiről, [[iskola]]ügyéről, a magyar anyanyelvű [[zsidóság]]ról.<ref>Ezt a mondatot a román [[cenzúra]] törölte 1980-ban az RMIL-ból.</ref> Sulyok István és Fritz László 1930-as, majd [[Győri Illés István]] 1936-os évkönyve, illetve a [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]] által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyv úttörő munkáknak számítottak, melyek a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására törekedtek. Legközelebb hasonló igényekkel és törekvésekkel majd csak az 1989-es rendszerváltást követően lehet találkozni [[Bodó Barna]] szerkesztésében.<ref>Romániai Magyar Évkönyv 2000 /szerk. [[Bodó Barna]]. [[Kolozsvár]], Polis Könyvkiadó, 2000. Ismertetése: Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. [[Bihari Napló]] ([[Nagyvárad]]), 2000. augusztus 22.</ref> Fritz Lászlótól számos tanulmány jelent meg a [[Magyar Kisebbség (folyóirat)|Magyar Kisebbségben.]] Fritz az [[1930-as évek]]ben [[Magyarország]]ba települt át.