„Romániai Magyar Dalosszövetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szatmár –> Szatmárnémeti |
|||
11. sor:
A Dalosszövetség magába tömörítette az énekkarok jelentős részét, s már a megalakulását követő esztendőben kerületi versenyt rendezett [[Nagykároly]]ban. A [[kórus]]ok szereplése a [[segesvár]]i [[Petőfi Sándor|Petőfi]]-ünnepélyen az országos megemlékezés színvonalát is emelte. A soron következő, 1922. szeptemberi [[torda]]i verseny szülte az első országos dalosszövetségi vetélkedő gondolatát, s erre sor is került még ugyanazon hónapban. Közben a szövetség székhelyét áttették [[Kolozsvár]]ra. Élére titkári, majd főtitkári minőségben [[Tárcza Bertalan]] református kollégiumi zenetanár került, aki rendszeresítette a kerületi és az országos versenyeket.
1938-ig hat országos és számos kerületi versenyt bonyolított le a szövetség vezetősége (országos verseny volt Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Segesvárt, Kolozsvárt, Marosvásárhelyen s ismét Kolozsvárt; a kerületi versenyek alkalmával kisebb városok látták vendégül az énekkarokat, így [[Bánffyhunyad]], [[Sepsiszentgyörgy]], [[Dés]], [[Nagyenyed]], [[Szatmárnémeti|Szatmár]], [[Dicsőszentmárton]]). Egy-egy országos versenyen 22–68 kórus lépett fel.<ref>Ezt a szakaszt a cenzúra törölte a RMIL 1981-es nyomtatott kiadásából.</ref>
Tárcza Bertalan gondolt az ifjúsági kórusokra is, a két országos ifjúsági versenyen (Kolozsvár, Marosvásárhely) számos közép- és két főiskolai kórust vonultatott fel. Három éven át szerkesztésében jelent meg a [[Dalosnaptár]] (1929-31), ezekben a szokásos naptári anyag mellett a kórusok életével kapcsolatos mozzanatokat örökített meg, közölt évfordulós megemlékezéseket s a [[zene]]i fejlődést előmozdító cikkeket, számos kottamelléklettel. Több mint egy évtizeden át (1922-36) szerkesztette a Dalosszövetség [[Magyar Dal]] c. hivatalos lapját; ezzel párhuzamosan jelent meg az egyetlen évfolyamot megért [[Magyar Dalárdák Lapja]] [[Fövenyessy Bertalan]] szerkesztésében Nagyenyeden (1923).
| |||